A Covid idején nagyon szép felfutást könyvelhettek el a kertészeti termékek előállítói, mert az emberek otthonukba rekedve szívesen tevékenykedtek a ház körül a szabadban. Így volt ez az Agrirose legfőbb felvevő piacainak számító nyugat-európai országokban is, ám ennek az időszaknak 2022 elején vége lett, majd jött az energiaválság és a spórolás.
Mindez nagyon rosszul jött az Agrirose Kft. egyik francia vevőjének, aki számlája mintegy 60 százalékának kiegyenlítését követően jelentette be, hogy felszámolás alá került és a továbbiakban nem tud fizetni. Hasonlóan jártak egy angol vevővel is, aki megrendelését követően közölte, hogy nem tudja átvenni a készterméket. A vevőkör szűkülése nagyon kellemetlen helyzetbe hozta a hazai céget, amely most kénytelen fél áron piacra dobni a nem kis részt jogvédett fajtákból álló hűtőházban ragadt 70 ezer darabos kollekciót. Ha pedig, az értékesítés így sem lesz sikeres, a tároláson keletkező további veszteségeket elkerülendő, kénytelenek lesznek megsemmisíteni a rózsatöveket.
Agrirose Kft. bár családi vállalkozás, nagy termelőnek számít. Deszki gazdaságukban évente egymillió rózsatövet gondoznak, amiből félmilliót értékesítenek. A vad alanyokat Hollandiából szerzik be, ezekbe 350 fajta nemes rózsát oltanak, a szaporulatot pedig, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Angliában és Romániában értékesítik. Szántóföldi technológiával dolgoznak és bértermesztést végeznek, ami azt jelenti, hogy öt-tíz százalékos ráhagyással kizárólag csak annyi vad alanyt szereznek be, amennyi a vevő által megrendelt mennyiségű nemes rózsa előállításához szükséges. Az óvatosságot indokolja, hogy a nemes rózsatő előállítása viszonylag hosszú folyamat, két év kell hozzá. A telén beszerzett vadrózsát március-áprilisban ültetik ki, július-augusztus szemzik be, ami azt jelenti, hogy a vad alanyba nemes rózsa hajtást oltanak. A kitermelés időszaka a november, ám akkor nem az az évi, hanem az előző évben kiültetett és nemesített növényeket szedik ki a földből, majd saját hűtőházaikba rakodjak, ahol aztán a kiszállításig tárolják őket.
A cég 55 hektáron gazdálkodik, amiből öt hektáron állítanak elő rózsatövet, a többin gabonatermesztés folyik. Ennek ellenére Tóth Viktor ügyvezető igazgató elmondása szerint egyértelműen a rózsa a fő profil, a gabona csak a vetésforgó miatt szükséges. A kettő jövedelmezősége egyébként, össze sem hasonlítható: míg gabonával egymillió forintnál több árbevételt nem tudnak kitermelni hektáronként, addig rózsatővel ez a szám húsz-, és negyvenmillió forint között mozog. Ezért is érzékeny veszteség, hogy a rózsa területét idén kénytelenek húsz százalékkal csökkenteni.
A termelés-visszafogás minden vonalon érinti a céget és további veszteségeket indukál. Az elmúlt 15 év technológiai fejlesztése, öntözési beruházása és létszámigénye a nagyobb területhez lett beállítva. A tulajdonos szerint az is felmerül, hogy a következő évben a kieső mennyiséggel csökkentik a termelési mennyiséget és helyette gyümölcsfa szaporításba kezdenek, ám mivel a család 1968 óta foglalkozik rózsákkal, ezt nagyon nem szeretnék.
A Magyarországi rózsatő előállítás 90-95 százaléka kötődik Szeged környékéhez. Ez azért van, mert a rózsának minden kell: napfény, magas aranykorona értékű laza szerkezetű föld és víz, és előbbi kettő – a jó minőségű öntési talaj és a sok napsütés – természetes adottság Tisza déli folyása mellett. A csapadék azonban nagyon kevés, azt öntözéssel kell pótolni. Az ugyancsak ebben a régióban működő Agrirose Kft. ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, mert saját tulajdonú víztározóval rendelkeznek. Ennek szivattyúrendszerét nemrégiben zöldítették: a dízelüzemet egy pályázat segítségével cserélték villamos meghajtásra, és további öntözésfejlesztésben is gondolkodnak.
Borítókép: az Agrirose telephelye/Fotó: Agrirose
