A héten kifejezetten sok adattal jelentkezik a KSH – mondta el a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Hétfőn az áprilisi külkereskedelmi adatok második becslése jelenik meg. Az első becslés szerint a külkereskedelmi termékforgalom többlete áprilisban 308 millió eurót ért el, amely ugyan az előző két havinál alacsonyabb, de az azt megelőző időszak tartós, több hónapban az 1 milliárd eurót is meghaladó deficitjéhez képest mindenképpen jó hír – emlékeztetett Regős Gábor. Az export euróban számított értéke 3,4 százalékkal nagyobb, míg az importé négy százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az alacsony növekedés összefügg a kedvezőtlen ipari termeléssel, de az import mérséklődéséhez hozzájárult a belső kereslet csökkenése is. Ugyanakkor az előző évinél kedvezőbb egyenlegben szerepet játszott a cserearány javulása is. A második becsléből kiderül, hogyan alakult a kivitel és a behozatal volumenváltozása, illetve hogy mennyivel változtak a cserearányok – emelte ki a szakértő.
Májusban is jelentős maradhatott a kiskereskedelmi forgalom visszaesése, ebben jelentős szerepe van annak, hogy kevesebb üzemanyagot vásárolunk, mint árstop idején
Fotó: Teknős Miklós / Magyar Nemzet
Kedden a kormányzati szektor első negyedéves adatai, valamint a turisztikai szálláshelyek májusi forgalma jelennek meg. A kormányzati szektor egyenlege tavaly kedvezőtlenül alakult, a GDP 6,2 százalékának megfelelő hiányt ért el. Az első negyedévben a deficit még csak a GDP három százaléka volt. Az alacsonyabb első negyedéves hiány elsősorban nem az orosz-ukrán háború hatása, ez korábban is jellemző volt. Azonban a háztartások hatósági energiaárából adódó kormányzati kiadások most a deficitet feljebb vihették – így összességében kérdés, hogy mennyire lesz informatív a mostani adat az egész év vonatkozásában.
A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma áprilisban 1,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül viszont vegyes kép látszódik – mutatott rá Regős Gábor: a belföldi vendégéjszakák száma hat százalékkal csökkent, míg a külföldi vendégéjszakáké 9,2 százalékkal emelkedett. Ez egyrészt mutatja az infláció miatti alacsony belső keresletet, másrészt pedig a nemzetközi turizmus fokozatos újraindulását – ahogy a szolgáltatás-külkereskedelmi adatokon is látszódik, a magyarok is jóval többet utaznak külföldre, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a belföldi turizmust nem segíti a szálláshelyek árainak számottevő növekedése sem. A következő hónapok adatai egyre fontosabbak lesznek, hiszen a nyári szezonban a forgalom alakulása jelentős súllyal bír a gazdasági teljesítményt – és az exportot – illetően.
Csütörtökön az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom májusi adatait közli a hivatal. Áprilisban az ipari termelés kedvezőtlenül alakult: a magas rendelésállomány és a jelentős volumenű beruházások ellenére az ágazat teljesítménye éves alapon 8,3, míg havi alapon 2,5 százalékkal csökkent. Ebben szerepe lehetett egyrészt annak, hogy a magas energiaárak versenyhátrányt okoznak hazánk számára, másrészt pedig a gyenge belső keresletnek. Ugyanakkor remélhető, hogy az áprilisi mélypont után már növekedni tud az ágazat termelése.
A kiskereskedelem volumene áprilisban szintén jelentősen, 13,6 százalékkal esett vissza, ami több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a bázisidőszaki adat kiemelkedően magas volt a kormányzati transzferek eredményeként. Másrészt – sorolta a szakértő – a reálkeresetek jelentősen, 6,9 százalékkal mérséklődtek, ami szintén visszavetette a fogyasztást. A legnagyobb, 22,9 százalékos visszaesés az üzemanyag-forgalomban történt – itt az ársapka keresletfelhajtó hatása tükröződik vissza a bázisidőszaki adatokban. Májusban a forgalom vélhetően ismét jelentősebb mértékben csökkent a magas bázis fokozatos kifutása miatt – tette hozzá Regős Gábor. Így a legnagyobb kérdés nem is ez lesz, hanem a havi alapú változás – itt az árak havi alapú mérséklődése miatt nem kizárt egy pozitív meglepetés.
Pénteken a júniusi inflációs adatok jelennek meg. Májusban az infláció az előző havi 24,0 százalékról 21,5 százalékra csökkent, míg havi alapon az árak átlagosan 0,4 százalékkal mérséklődtek. A havi alapú árcsökkenésben érdemi szerepe volt az üzemanyagárak mérséklődésének, ami azonban júniusban nem folytatódott. Az infláció júniusban ugyanakkor éves alapon tovább lassulhatott, amelyhez egyaránt hozzájárult a magas árak bázisba kerülése, a stabil forintárfolyam, a tavalyinál alacsonyabb energiaárak, a gyenge kereslet – és az ekkor bevezetésre kerülő kötelező akciózás. A júniusi inflációs adat tehát minimálisan 20 százalék alatt alakulhatott, azaz valószínűbb, hogy sikerült ezen bűvös határ alá csökkenni, mint hogy nem – emelte ki a szakértő.
Pénteken jelenteti meg az MNB a júniusi nemzetközi tartalék adatokat. Májusban a tartalékok értéke 39,5 milliárd euró volt, ami nem jelent érdemi változást az előző hónapokhoz képest, azonban a januári 40,3 milliárd euróhoz képest kismértékű csökkenés, míg a tavalyi szinteknél az energiaimport devizaszükségletének több hónapig tartó finanszírozása ellenére is magasabb. Az új adatközlésből kiderül, hogyan változott a tartalék értéke júniusban.
Szintén pénteken dönt a Standard and Poor’s a magyar adósságbesorolásról. A hitelminősítő januárban hazánkat a BBB kategóriából a BBB- kategóriába minősítette le a gazdasági lassulás, az elszabadult energiaárak, az uniós források elmaradása, illetve a magas kamatok költségvetésre gyakorolt hatása miatt. A kilátás stabil és vélhetően most sem a minősítés, sem a kilátás nem változik – a gazdasági növekedés beindulásával, továbbá az infláció letörésével és ebből adódóan a kamatkiadások mérséklődésével kaphatunk majd pozitív kilátást.
Az Eurostat adatközlései közül a kedden megjelenő első negyedéves fizetési mérleg adatokat, a szerdán megjelenő első negyedéves lakásár adatokat és a csütörtökön napvilágra kerülő májusi kiskereskedelmi adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. A negyedik negyedévben az Európai Unió folyó fizetési mérlegének egyenlege az egy évvel korábbinál kedvezőtlenebbül alakult (a többlet a GDP 1,8 százalékáról a 0,3 százalékára olvadt), de a megelőző negyedéves kétszázalékos hiányhoz képest érdemben javult. Ez utóbbi fő oka a szolgáltatások többletének javulása, valamint a termék-külkereskedelmi deficit csökkenése volt. Az új adatközlésből kiderül, hogy tudott-e folytatódni az egyenleg javulása, például a gáz világpiaci árának mérséklődése miatt.
A negyedik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a lakásárak az eurózónában 2,9 míg az Európai Unióban 3,6 százalékkal nőttek. Negyedéves alapon ugyanakkor 1,7, illetve 1,5 százalékos árcsökkenést mértek, ami a gyenge keresletet mutatja. Az adatot szolgáltató tagországok között az áremelkedés mértéke jelentős eltéréseket mutatott. A legnagyobb növekedést a régiós országok érték el: Horvátország (17,3 százalék), Észtország (16,9 százalék), Magyarország (16,5 százalék) és Litvánia (16,0 százalék), míg a legnagyobb árcsökkenés Dániát (6,5 százalék), Svédországot (3,7 százalék), Németországot (3,6 százalék) és Finnországot (2,3 százalék) jellemezte.
Áprilisban a kiskereskedelmi forgalom volumene havi alapon stagnált, míg éves alapon az euróövezetben 2,6, az Európai Unióban pedig 2,9 százalékkal mérséklődött a reálbérek csökkenése miatt. Éves alapon a legnagyobb visszaesés a régiós országokban történt: hazánkban, ahol a magas bázis is a csökkenés irányába hatott (12,6 százalék), Észtországban (10,0 százalék) és Szlovákiában (9,8 százalék). A legnagyobb növekedés Ciprust (9,4 százalék), Spanyolországot (7,8 százalék) és Luxemburgot (6,0 százalék) jellemezte.
Szerdán és csütörtökön tartja soron következő ülését a lengyel jegybank monetáris tanácsa. Júniusi ülésén a testület az alapkamatot a várakozásoknak megfelelően 6,75 százalékon tartotta. Az idei évben alapesetben a lengyel monetáris politikában nem számítunk kamatcsökkentésre, azonban az infláció vártnál gyorsabb mérséklődése és a zloty erősödése esetén nem kizárt egy kamatvágás.
Borítókép: Marynchenko Oleksandr, PuzzlePix/Shutterstock
