Január elsején 20. tagállamként Horvátország is csatlakozik az eurózónához. A nagy napra az előkészületek a színfalak mögött már közel tíz évvel ezelőtt, az ország uniós csatlakozásával megkezdődtek. A lakosság számára viszont a folyamat csupán idén szeptembertől vált ténylegesen érezhetővé, onnantól kezdve ugyanis kötelező az országban mindenhol a kuna mellett euróban is feltüntetni az árakat. Az üzletek viszont majd csak a jövő év első napjától fogadhatják el az új pénzt. Az euróval párhuzamosan két héten át érvényes lesz még a horvát nemzeti valuta is, de január 15-től a kunát, már csak a bankokban és a postán lehet majd becserélni. A közös fizetőeszköz bevezetéséhez az adriai országnak hosszú utat kellett bejárnia. Először is teljesítenie kellett a Brüsszel által előírt konvergenciakritériumokat, melynek érdekében az államvezetés 19 új törvényt hozott. Ezek a törvények elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását segítik, de olyan is volt köztük, ami az üzleti környezetet hivatott javítani az országban.
A horvátok csak ezután, 2020 júliusában csatlakozhattak az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II), mely az euró bevezetésének előszobája. Ezzel egyidőben megállapodott az Európai Központi Bank és a Horvát Nemzeti Bank a kuna váltásának árfolyamáról is, melynek értelmében egy euró 7,53450 kuna ellenébe kerül majd átváltásra. A horvátok euróövezethez való csatlakozását végül idén nyáron hagyta ténylegesen jóvá Brüsszel, ezzel pedig hivatalosan is kezdetét vette a közös pénz bevezetésének folyamata.
Botrány az érmék körül
Annak ellenére, hogy csupán néhány hónapja vált száz százalékig biztossá, hogy lesz horvát euró, a délszláv ország már régóta készül a valuta bevezetésére. Ennek első, szimbolikus eseménye még tavaly történt, mikor is kiválasztották a horvát eurókra kerülő motívumokat. Az eurót övező szabályok értelmében ugyanis a bankjegyek mindehol egyformák, de az érmék hátoldalán szereplő mintázatot az országok maguk határozhatják meg. Arról, hogy mi legyen a horvát eurón a polgárok egy internetes szavazáson dönthettek. Az egy hónapig tartó online voksolás eredménye alapján a leendő horvát 2 euróson a nemzeti címerük alapjául szolgáló sakktábla lesz a fej, a világhírű horvátországi szerb feltaláló, Nikola Tesla pedig az 50, 20 és 10 eurócentesre kerül, az 5, 2 és 1 eurócentes érméken pedig ősi horvát glagolita írással
megjelenített H és R betűk lesznek. Az egy eurós érme körül viszont botrány alakult ki. A szóban forgó aprópénzre a horvátok egyik nemzeti állata, a nyest került, amiről egyébként eddigi pénzük a kuna is a nevét kapta. Az online szavazáson kiválasztott pályaműről azonban kiderült, hogy az nem a készítő saját munkája, csupán egy az internetről letöltött kép, ami valójában egy skót természetfotós szellemi tulajdonát képezi, ezért le kellett cserélni a nyertes mintázatot.
Már megkezdődött a bankok feltöltése
Az euró terjesztésében a különböző pénzintézeteké lesz majd a főszerep, ezért a Horvát Nemzeti Bank már meg is kezdte a bankok euróval való feltöltését. Erre a célra az illetékes szaktárca egy külön páncélautót is vásárolt, mivel nagy mennyiségű eurót csak a legmagasabb biztonsági előírások betartása mellett lehet szállítani. Az előzetes tervek szerint november végéig az ország minden bankfiókja meg fogja kapni a zavartalan átálláshoz szükséges euró bankjegyeket. Ez azért is fontos, mert december elsejétől már a pénzintézetek is megkezdik az euróérmék és bankók szétosztását az üzleti ügyfeleik között. Fontos megemlíteni az ATM-eket is, azok ugyanis szintén nagyon fontos szerepet töltenek majd be az euró terjesztésében. Az automaták január elsején kezdik meg az euró kifizetéseket, mégpedig kezdetben csak kis címletekben. Ez azért is lényeges, mert a forgalomban hirtelen megjelenő nagy címletek könnyen likviditási problémákat okozhatnának az üzletekben. Ami az aprópénzeket illeti, terjesztésükért főleg a kiskereskedelmi hálózatok lesznek a felelősek. A boltok ugyanis január első két hetében kötelesek lesznek akkor is euróban adni vásárlóiknak a visszajárót, ha azok még kunával fizetnek.
Nem mindenki örül
Az euró bevezetése a horvát kormány szerint mérföldkő az ország történelmében, hiszen tovább mélyíti az ország európai integrációját, ráadásul jót tesz a turizmusnak, megszünteti az árfolyamveszteségeket és javít Zágráb hitelminősítésén. A horvát lakosok többsége viszont tart az eurótól. Úgy vélik, hogy a közös pénz további drágulásokat fog hozni, ezzel pedig tovább fogja erősíteni az így is magas, csaknem 13%-os inflációt. A horvátok körében olyanok is vannak, akik az ország szuverenitását féltik az eurótól. Ők úgy gondolják, hogy Horvátország azzal, hogy bevezeti a közös pénzt, gyakorlatilag kiszolgáltatja magát Brüsszelnek. Az új pénznek viszont a legkevésbé egyértelműen a pénzváltószektor örül, az adriai országban üzemelő mintegy 3000 váltó fiók forgalmának ugyanis hozzávetőlegesen 90 százalékát tette ki az euró váltás. A Vecernji list horvát lap szerint a közös valuta bevezetése után a váltóhelyek jelentős része be fog zárni, mert nem lesz elegendő forgalmuk. Hasonlóan radikális változást hoz az euró a devizaszámlák világában is. A horvátok zöme ugyanis jellemzően euróban tartotta megtakarításait, ezek a számlák viszont január elsejétől automatikusan átalakulnak belföldivé, ha csak másképp nem rendelkezik róla a tulajdonosuk.
Drága a pénzcsere
A pénzcsere nem olcsó. A Horvát Nemzeti Bank becslései szerint a teljes folyamat nagyjából 880 millió kunába, azaz csaknem 50 milliárd forintba fog kerülni. A legnagyobb költséget az új érmék és bankjegyek legyártása jelenti, de komoly összeget emészt fel a forgalomból kivont több mint egymilliárd pénzérme és 500 millió bankjegy jövőbeli tárolására is. Erre a célra egy külön, titkos páncéltermet is építettek, hiszen annak ellenére, hogy a kuna január 15-től már nem lesz érvényes fizetőeszköz, a Nemzeti Bankban még 30 évig beváltják.
Már csak egy cél maradt
A horvátok számára pártállástól függetlenül mindig is egyértelmű cél volt országuk minél mélyebb integrálása az euro-atlantista világba. Az ország függetlenné válásakor kitűzött célok közül, az elmúlt másfél évtizedben Zágráb szinte mindent teljesíteni tudott. Csatlakoztak a NATO-hoz és az EU-hoz, hamarosan pedig az eurót is bevezetik. Ezek után már csak egy integrációs feladat vár az országra, a Schengeni övezethez való csatlakozás. A horvát kormány e téren is optimista és nem zárható ki, hogy dél-nyugati szomszédunk már a jövő év folyamán eltörölheti a határellenőrzést a belső határain, ezzel lezárva az integrációs törekvéseit.
Fotó: Figyelő-illusztráció