A nyári hónapokra is kitartott a tavasz óta érezhető tendencia, a vevői alkulehetőségek bővülése. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint télen még inkább az eladók érezhették nyeregben magukat – őket erősíthették az elérhető támogatások, az alacsonyabb kamatszint, az összességében élénk kereslet –, majd tavasszal az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kirobbanásával, a nekilódult inflációval, illetve a rezsiteher növekedésével erősödött a vevők piaci pozíciója.
A 2022. június-augusztus közötti időszakban országosan és átlagosan 5,8% volt a használt ingatlanok esetében az alku mértéke, azaz a szerződéses vételár és az utoljára meghirdetett ár közötti különbség. Ez a tavaszi hónapokhoz képest 0,7 százalékponttal, míg a 2021. december-2022. februári időszakban regisztrálthoz hasonlítva 1,7 százalékponttal magasabb.
Panel: pontos árazás
Az OTP Ingatlanpont legfrissebb értékesítési adatai összességükben azt mutatják, hogy a panellakások hirdetéseit árazzák a legpontosabban. Ezeknél számíthatnak átlagosan a legalacsonyabb engedményre a vevők. A szakértő magyarázata szerint ezen a nyáron két tényező is erősítette a panelek árának stabilitását: egyrészt a hagyományosan nagyon jó összehasonlíthatóságuk; elég akár csak a hirdetési oldalakon megnézni az ugyanarról a lakótelepről származó ajánlatokat, s máris belőhető a piacképes ár. Ehhez jött még a rezsiköltségek emelkedése, amiről nyáron úgy lehetett tudni, hogy elkerüli a távfűtött lakásokat.
Alkulehetőség szempontjából a másik pólust rendszerint a családi házak képviselik. „Szinte mindegyik más, nincs a konkrét házra is alkalmazható, kialakult piaci ár” – emlékeztet a szakértő, s emiatt ezeknél eleve nagyobb az alku esélye. Ráadásul itt is tényezővé válhatott a rezsinövekedés, mivel annak várható terhe sokkal nehezebben kalkulálható a korban, technológiában igencsak különböző, méretben viszont jellemzően nagyobb épületeknél. Ebből kifolyólag a családi házaknál átlagosan 6,8% volt lealkudható az eladók igényelte összegből.
A nyár legnagyobb alkui is jellemzően felújítandó községi házakhoz kötődnek. Van közöttük olyan, amely végül az utolsó meghirdetett árnak mindössze a feléért kelt el, bár ezzel a – százalékosan rekordnak számító – alkuval is csupán 1 millió forintot takaríthatott meg a nógrádi vevő. Általában is igaz – tekintsünk az ország bármely tájára –, hogy a legnagyobb arányú végső árengedménnyel megszerezhető ingatlanok között csak elvétve van 10 milliónál drágább.
A kettő között
Az „árstabilitást” tekintve e két csoport között helyezkednek el a nem paneltechnológiával épült lakások, a maguk átlagosan 3,9 százalékos „alkuképességével”, ám a nyár folyamán éppen ezek alkuképessége nőtt a legnagyobb léptékben. Amíg például a megyei jogú városokban tavasszal még átlagosan csak 3,5 százalékot kényszerültek engedni az eladók, addig nyáron már 5,2 százalékot. Azaz a vevők alkuval elérhető nyeresége negyed év alatt mintegy másfélszeresére nőtt.
Rekordok
Számos területen volt példa „negatív alkura” is. A százalékos rekordot egy békési község nyolcvan esztendős felújítandó családi házával érték el, ami végül a meghirdetettnél 16 százalékkal drágábban kelt el. Ám talán a legérdekesebb egy nyugat-magyarországi kisvárosi ház esete, melyet talán a „türelem dicséretének” is nevezhetnénk. Arra jó ideig nem csaptak le a vevők, az első meghirdetése után öt hónappal kelt el, ám akkor az eredeti áránál majd 15 millióval többért.
Kép: Kisalföld