Az ipari kibocsátás áprilisban érte el a mélypontot, azóta nagyon lassú helyreállás jellemzi.
A friss adat ugyanakkor abszolút negatív meglepetés, a júliusban mért 2,6 százalékos csökkenés után joggal lehetett abban bízni, hogy végre a stagnálás felé veszi az irányt a termelés.
Hogy mégsem így lett, abban vélhetően az ilyenkor szokásos gyárleállások és éves karbantartások is közrejátszhattak, ahogy a termelésre jellemző megosztottság is.
Ugyan a KSH csak jövő héten közli a részletes adatokat, de az sejthető, hogy miközben az exportra termelő vállalatok jól teljesítenek, addig a belföldre termelő ágazatok továbbra is megszenvedik a belső kereslet visszaesését a magas infláció miatt. Itt egyedül abban bízhatunk, hogy szeptemberben már 13 százalék alatt lehet az infláció, ráadásul augusztusban az iparban már csökkentek az árak.
A termelés csökkenésében a feldolgozóipari alágak többségének szerepe volt – állapítja meg a statisztikai hivatal, hozzátéve, hogy a legnagyobb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, de nőtt a járműgyártás is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés volumene.
Ezzel egyébként vaskos mínuszban lehet 2023-ban a gyártás volumene, az év első nyolc hónapjában ugyanis 4,6 százalékkal mérséklődött a kibocsátás.
A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható
Fotó: MTVA/Jászai Csaba
