Bár az elérhető legfrissebb, 2022 július-szeptemberben elérték az aggodalmak a lakáspiacot is, és érzékelhető volt a kereslet csökkenése, az árak még újabb rekordokat döntöttek. A KSH lakásárindexe 256,4 százalékot mutatott, ami arra utal, hogy egy ugyanolyan lakásért 2022 őszén közel 2,6-szer többet kellett fizetni, mint a bázisévben, 2015-ben. A változást leginkább az mutatja, hogy megtört az áremelkedés lendülete. Az előző negyedévhez mért növekedés mindössze 1 százalékot tett ki, holott például a megelőző három negyedévben ez a mutató jóval nagyobb – 5,5, 9,4, illetve 3,7 százalékos – drágulást jelzett. A lakások árának 2021 és 2022 ősze közötti éves emelkedése még mindig tekintélyes: 21 százalékos volt – derült ki az OTP Ingatlanpont közleményéből.
Az Eurostat összevetésében is kiemelkedő a 256,4 százalékos lakásárindexünk: az uniós átlag 150,2 százalék, s a tagországok közül egyedül Csehország jutott hozzánk közel a maga 221,4 százalékával. A drágulás lassulása – ahogyan az előzetes adatok is mutatják – az Európai Unió legtöbb tagországára jellemző. A piaci folyamatokat érzékenyebben és gyorsabban jelzik a forgalom mutatói, így a tisztánlátást az is segítheti, ha az Eurostat2022. III. negyedévi lakáspiaci forgalomról1 közölt előzetes adatait elemezzük. E szerint a megelőző három hónaphoz képest ekkor 20,7 százalékkal csökkent itthon az adásvételek száma. Ez pedig a visszaesés gyorsulására vall, mivel az előző negyedévben még csupán 4,4 százalékos volt a forgalom szűkülése.
„Amit látunk, az egyértelműen ciklusforduló, amire már egy ideje számíthattunk is egy ilyen hosszú és látványos növekedési periódus után” – értékeli az adatokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Emlékeztet, hogy az árak változását – bármelyik irányba is mozduljanak – rendszerint a kereslet változása vezeti be, s arra reagálnak aztán kis késéssel az eladók. Az várható volt, hogy a lakásárak folyamatos kétszámjegyű növekedése nem tarthat örökké, s már 2022 tavaszán is érzékelhető volt az érdeklődés gyenge csökkenése.
A kivárás a jellemző
E folyamatra ezúttal nagyon sok egyéb hatás is rárakódott – pl. az elszabaduló infláció, az eszkalálódó háborús helyzet, a rezsikrízis –, s ez most egyszerre kezd meglátszani a számokban. Bár némelyik már az év első felében is rontotta a feltételeket, akkor az állami támogatások és az év elején kapott plusz jövedelmek még tovább segítették a keresletet, így a lendület csak az új energiaárak nyári bejelentése után fogyott el. Most egyelőre a kivárás jellemző. Valkó Dávid példaként felidézte, hogy a legutóbbi – piaci szempontból – igen nehéz periódusban, a Covid idején a körülmények éppen, hogy felpörgették a városból való kiköltözést, illetve a családi házak iránti keresletet. Most pedig arra látszik esély, hogy az energiahatékony és így rezsibarát, jellemzően kisebb lakások iránti keresletnél érvényesülhet a körülmények felhajtóereje.
Az, hogy mikor kap új lendületet a piac, vagy annak legalább egy része, éppen úgy függhet a hitelkamatok alakulásától, mint attól, hogy az első „valódi” tél tapasztalataiból tavaszra milyen következtetéseket szűrnek le az emberek, az is mozdíthat a piacon, ha mérséklődnek az árak, illetve a vevők jobban kihasználják a most éppen bővebbé váló alkulehetőségeket és a 2023-ban is elérhető lakástámogatásokat.
Harmincmillió forintos összeg Baranyában
Baranya megyében, 2022-ben 66 százalékkal többet költöttek ingatlanra a vevők átlagosan a 2020-as adatokhoz képest. Míg a pandémia évében egy hozzávetőleg 80 négyzetméteres otthont átlagosan 17,6 millió Ft-ért lehetett megvásárolni, ugyanekkora ingatlant 2022-ben már csak több mint 11 millióval drágábban kaphatott az ügyfél. Duplájára nőtt a megyében értékesített újépítésű ingatlanok aránya az előző évekhez képest, annak ellenére, hogy a szegmens négyzetméterárainak tekintetében egy év alatt 22 százalékos emelkedés volt tapasztalható.
„Baranya székhelyén, Pécsen a megye teljes lakosságának közel negyven százaléka él, és itt zárult a Duna House által közvetített megyei tranzakciók 65%-a is 2022-ben. A megyei átlagos négyzetméterárak 2020-hoz képest 73 százalkééal, 2021-hez képest 31 százalékkal emelkedtek a tavalyi év során. Az ingatlanra fordított átlagos összeg 2020-ban még 17,6 millió forint volt, 2022-re azonban 66%-kal többet, 29,2 millió forintot költöttek átlagosan a vásárlók otthonteremtésre a megyében.” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. Baranyában egyébként legnagyobb arányban (38 százalék) a családi házakat keresték, téglalakásokat pedig az öszesítés szerint a vevők 35 százaléka.