Hernádi: át kell vágni a gordiuszi csomót az INA ügyében

Hírek
Exkluzív interjút adott a Világgazdaságnak Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, melyben kifejtette: a készleteket növelni kell, a potenciális akvizíciós célpontok között első helyen szerepelnek az olyan országok, ahol a Mol már jelen van. Hernádi arról is beszámolt: INA-ügyben továbbra sem körvonalazódik megoldás.  

“Opportunista álláspontra helyezkedtünk” – mondta a Mol elnök-vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy terveznek-e új termelési területeket megszerezni.

Hernádi ezzel kapcsolatban kifejtette: “ha van lehetőség, akkor mozdulunk. A készleteket növelni kell, a potenciális akvizíciós célpontok között első helyen szerepelnek az olyan országok, ahol már jelen vagyunk, helyismerettel rendelkezünk és ismerjük a résztvevőket is. A fókusz továbbra is Oroszországon, Pakisztánon, a Közel-Keleten, az Északi-tengeren és persze a Kárpát-medencén van”.

Hernádit a Mol horvát leányvállalatáról is kérdezték. “Az INA fontos része a Molnak, és egyre jobban teljesít, sok üzletágban élen jár a csoporton belül. Sikeres évet zárt tavaly, viszont a hosszú távú hatékony működéshez elengedhetetlen, hogy a társaság ne politikai vagy szociálpolitikai célokat szolgáljon” – magyarázta a Mol-vezér.

Hozzátette: el tudja fogadni, hogy a horvátok azt szeretnék, hogy egy stratégiai fontosságú vállalat ne magánkézben legyen. Ha Zágráb úgy dönt, hogy visszaveszi, vállalnia kell az ezzel járó következményeket és pénzügyi kötelességeket.

A Világgazgaság arra is kíváncsi volt, oldódhat-e a jelenlegi patthelyzet az INA ügyében. “Az utóbbi egy évtizedben nagyságrendileg tízmilliárd kuna, azaz több mint egymilliárd euró az, amit közösen a horvátokkal elbuktunk az iszapbirkózáson. Ebbe a feneketlen kútba azonban nem akarunk több pénzt dobni. Talán ma már mindenki megértette, hogy ezt a gordiuszi csomót át kell vágni. Ennek egyik első lépése, hogy a sziszeki finomítóról ki kell mondani: nincs az a pénz, ami fenntarthatóan nyereségessé tudná tenni, ha kőolajat dolgoz fel. Ha egy korszerű finomítóvá szeretnénk átalakítani, a mai kapacitását nagyjából háromszorosára kellene bővíteni, ami több milliárd eurót emésztene fel. Ráadásul mire a beruházás termelésre fordulna, a termékeknek már nemigen lenne piacuk a szűkülő kereslet miatt” – fejtette ki Hernádi a témával kapcsolatban.

Az interjút teljes terjedelmében a Világgazadáság pénteki számában olvashatja.

 

Borítófotó: Fotó: Kallus György / VG

Ezek is érdekelhetnek

További híreink