A hazai ipari áramfelhasználók panaszai szerint Magyarországon többet kell fizetni a villamos energiáért, mint Németországban. Ezzel egybecsengenek a hivatalos szeptemberi adatok is: míg az itthoni másnapi ár szeptemberben 103,81 euró volt megawattóránként, a németországi kicsit alacsonyabb, 100,72 euró, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) piaci jelentése szerint.
Ráadásul a magyarországi a hatodik legmagasabb ár volt Európában, ennél többet csak Litvániában, Lettországban, Olaszországban, Észtországban és Lengyelországban kellett fizetni. A felsorolásból az is kitűnik, hogy a hazai vállalatok versenyképessége ebből a szempontból rosszabb a szomszédos országokban működő versenytársaikénál, de azokénál is, amelyek a földrész exportpiacának számítanak.
Kőbe vésett hendikep
Értékelésében a hivatal azt írta, hogy a szeptemberi áramárak a vizsgált európai országok mindegyikében jóval alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban, igaz, akkor a csúcs közelében alakultak. A legnagyobb áresés – 99,7 százalékos – Norvégia 1-es és 5-ös körzetében jelentkezett, a legalacsonyabb árak továbbra is a skandináv régió országaiban voltak.
Nem jobb a helyzet most sem. „A magyarországi áram jelenleg drágább, mint a németországi. Ez jelenleg kőbe vésett alapszabály, amit minden áramkereskedő az első napon megtanul. Ha a jövőben ezen változtatni szeretnénk, akkor kiszámítható szabályozásra és jobban kiegyensúlyozott, megújulóalapú (RES) termelési portfólióra van szükség Magyarországon” – válaszolt a Világgazdaságnak Balogh József energiapiaci szakértő.
Magyarázata szerint ugyanis a német–magyar spread (a két ár közötti különbség) a magyar energia-kereskedelem fenegyereke: „Megfoghatatlan, nem létező, teljesen virtuális, de mégis a legtöbbet kereskedett áramtermék.”
Ahogy a szabályozás miatt csökken a magyar piac forgalma, úgy nő a német–magyar spread jelentősége. Ennek az az oka, hogy amit nem lehet Magyarországon megvenni vagy eladni, azt a kereskedők a német piacon értékesítik, vagy megvásárolják, és utána majd egyszer „átforgatják” a magyar piacra, amikor már ott is lehet ezzel a termékkel kereskedni. Ezért különösen fontos, hogy mekkora is pontosan a spread. Annak, hogy a főszabály szerint a német áram mindig olcsóbb a hazainál, alapvetően három oka van:
a németországi villamosenergia-piac Európában a legnagyobb, a szabályozása pedig kiszámítható.
A magyarországi sajnos ennek pont az ellentéte, hiszen a mérete kicsi, viszont a szabályozási kockázata nagy. A legjobb példa erre a szén-dioxid-kibocsátókra kivetett különadó, mert Magyarországon a megtermelt elektromos áram 25 százalékát földgázból állítják elő.
A két ország áramtermelési portfóliója közötti különbség. Németországban minden atomerőművet bezártak idén áprilisban, míg a hazai áram felét Pakson termelik.
A német megújulóáram-termelés szerkezete érdekesebb, mint a magyarországi, mert ott a szél- és a vízenergia együttes súlya nagyobb, mint a többi RES-termelés együtt. Magyarországon viszont túl sok napelem van: ha süt a nap, akkor van zöldáram, ha nem, akkor nincs.
A hazai napenergia-termelés kapcsán a szakember felidézte, hogy július elején a HUPX (áramtőzsde) pontosan megmutatta, mekkora a potenciális baj: egy napos vasárnapon a zsinóráram (00–24) ára negatív lett, mert a naperőművek annyi áramot termeltek, amit az ország már nem tudott felhasználni.
A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság oldalán olvasható
Fotó: AFP
