Végre jó hírek érkeznek Szíriából és Irakból. Az úgynevezett Iszlám Állam (IS) és más iszlamista terrorszervezetek elleni harc eredményeként felszabadult a szíriai Aleppó és Homs, és nemsokára az iraki Moszul is. Az UNHCR friss jelentése szerint emiatt már majdnem félmillió menekült indult el hazafelé.
Wesley Clark amerikai tábornok tehetséges jósnak bizonyult, amikor a 2000-as évek elején írt könyvében hét észak-afrikai és közel-keleti országot (Irakot, Szíriát, Libanont, Líbiát, Iránt, Szomáliát és Szudánt) érintő demokratizálásról háborúról írt.
A közel-keleti háború a terrorellenes harcok sikerével persze még nem ért véget, az olaj- és gázmezők, vezetékek nyomvonala feletti ellenőrzés, vagy a természeti kincsek elszámolásának módja (dollár, euró vagy jüan) miatt még sokáig fognak ropogni a fegyverek.
Az iraki és szíriai harctereken azonban kirajzolódnak a demarkációs vonalak, amelyek mentén a befolyási övezeteket — egy daytonihoz hasonló egyezménnyel — újra lehet rajzolni. Irak siíta kormánya Iránnal és Oroszországgal küzd a szunnita IS ellen, így az amerikaiak — az elrontott 2003-as beavatkozás eredményeként és jobb híján — az al-Quaida szövetségeseit a “mérsékelt ellenzéket” és a kurdokat támogatják. Azt most ne firtassuk, hogy az eredetileg az IS ellen küldött amerikai fegyverek és zsoldosok miként kerültek az IS szolgálatába. Nem véletlen, hogy Trump elnök a közel-keleti háborút a CIA helyett inkább a hadseregre bízta.
Törökország tart az Észak-Irakban olajmezőket is birtokló kurdok megerősödésétől, ezért fenn akarja tartani az iraki és szír kurdok közötti ellentéteket, és a két kurd szállásterület között egy 5,000 négyzetkilométeres szír területet vonna ellenőrzése alá. A terrorellenes hadművelet az Oszmán Birodalom korábbi területét érinti, ez olyan, mintha hasonló helyzetben Magyarország a korábbi Belovár-Kőrös vagy Verőce, esetleg Nyitra vármegye területét igényelné “humanitárius célokra”.
Ankara erre az 5,000 négyzetkilométerre 2 millió szír menekültet telepített volna le az EU pénzén és az ENSZ ellenőrzése alatt abból a 3 millióból, akik Törökországban kerestek menedéket. A tervet nem adták fel, sajtóhírek szerint eddig legalább százezer menekültet sikerült ide visszatelepíteni.
Az ENSZ minapi jelentése szerint Aleppó és Homs felszabadítása, illetve a Damaszkusz környéki helyzet stabilizálása következtében újabb 440,000 menekült indult el haza, legtöbbjük Szírián belüli belső menekült.
A hazatérés leggyakoribb okának a rokonok és ismerősök viszontlátását, a hátrahagyott vagyon helyzetének rendezését, illetve az ottani életkörülmények javulását nevezik meg. Persze a helyzet még messze nem tökéletes. Európából ismert a vallási és etnikai tisztogatások, illetve a nagyhatalmi alkuk pusztító hatása. A nemzetközi közösségnek is több támogatást kell küldenie, hogy az élet alapvető feltételeinek biztosítása még több menekültet késztessen hazatérésre. A magyar kormány már két éve ezt szorgalmazza, hiszen ugyanannyi pénzből helyben sokkal többet lehet segíteni.
Borítókép: MTI/EPA/Ahmed Dzsalil
