Hétfőn az októberi kiskereskedelmi adatok jelennek meg. Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon három százalékkal emelkedett, ami a jelen inflációs helyzetben kifejezetten kedvező adatnak számít – mondta el a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Ehhez nagymértékben hozzájárult az, hogy az év elején jelentős béremelések történtek, ami az unió többi részét tekintve egyáltalán nem volt jellemző – tette hozzá. Az élelmiszerboltok forgalma ugyanakkor már 2,8 százalékkal csökkent, ami a kiemelkedően magas élelmiszerár-emelkedés hatása. Ez a jelenlegi helyzetben inkább még csak azt jelenti, hogy a vásárlók az olcsóbb, például saját márkás termékeket keresik vagy éppen jobban vadásznak az akciókra, illetve jobban odafigyelnek, hogy csak azt vegyék meg, amire szükségük is van – mutatott rá. Az októberi adatok várakozásaink szerint a szeptemberihez hasonlóan alakultak: a kiskereskedelmi forgalom kismértékben növekedhetett (elsősorban az üzemanyagvásárlások növekedésének eredményeként), míg az élelmiszerforgalom mérséklődhetett.
Kevesebbet hagyunk a boltokban, előtérbe kerültek a sajátmárkás termékek és kevésbé jellemző már az élelmiszer felhalmozása is
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet/Havran Zoltán
Kedden a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának októberi adatai látnak napvilágot. Szeptemberben a vendégéjszakák száma 1,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül ugyanakkor a belföldi és a külföldi vendégéjszakák száma ellentétes folyamatot mutatott: míg a belföldieké 13 százalékkal csökkent, addig a külföldieké negyedével növekedett. Ez a nemzetközi turizmus újraéledését mutatja a koronavírus után – a magyarok is most már jobban elmerészkednek egy-egy külföldi nyaralásra – ismertette Regős Gábor. Az októberi adatok várakozásaink szerint a szeptemberihez hasonlóan alakultak – tette hozzá.
Ipar és infláció
Szerdán az októberi ipari adatokat hozza nyilvánosságra a KSH. Az ipari termelés szeptemberben kedvezően alakult, éves alapon 11,3 százalékkal, míg havi alapon 1,6 százalékkal bővült – emelte ki Regős Gábor. Az éves alapú növekedésben nagy szerepe volt a bázisidőszakot jellemző chiphiánynak, míg a havi alapú dinamika azt mutatja, hogy az ágazat egyelőre az energiaválság ellenére is állta a sarat. Figyelembe véve az októberi új gázévet, a havi alapú bővülés októberben a szeptemberinél kisebb lehetett, ugyanakkor éves alapon az ágazat teljesítménye így is érdemben, 11 százalék körül emelkedhetett.
Csütörtökön két adat is megjelenik: a novemberi infláció és az októberi külkereskedelmi termékforgalom első becslése. Októberben az infláció tovább gyorsult, éves alapon 21,1 százalékot tett ki, míg a havi alapú átlagos drágulás két százalék volt. Az infláció több mint fele az élelmiszerek drágulásához köthető, de jelentős szerepe van az energiaárak drasztikus emelkedésének is, illetve a gyenge forintárfolyamnak. Becslésünk szerint a pénzromlási ütem novemberben is dinamikus maradhatott, éves alapon 21,6 százalékot tehetett ki, ugyanakkor a havi ütem már lassulást mutathatott. Ezt támasztja alá az is, hogy az eurózónából már kifejezetten kedvező inflációs adatok érkeztek, a mutató 10,5 százalékról tíz százalékra csökkent, míg havi alapon, még ha minimális mértékben is, de mérséklődtek az árak – ismertette a szakértő.
Külkereskedelem és államháztartás
A külkereskedelmi termékforgalom szeptemberben 745 millió eurós hiányt halmozott fel, ami bár továbbra is jelentős deficit, az augusztusi számottevő hiánynak már csak mintegy a fele. Az export volumene szeptemberben 14, míg az importé tíz százalékkal bővült éves összehasonlításban, az euróban számított értékindexek pedig 29, illetve 35 százalékot tettek ki. Azaz bár volumenét tekintve a magyar gazdaság jobban tudta növelni exportját, mint amennyivel az importja bővült, de a cserearány romlása miatt az egyenleg kedvezőtlenül alakult. Az októberi adatok alapvetően a szeptemberihez hasonlóan alakulhattak – ismertette Regős Gábor.
Csütörtökön jelenik meg a Pénzügyminisztérium gyorsjelentése a novemberi költségvetési folyamatokról. Októberben az államháztartás központi alrendszere 101,3 milliárd forintos többletet ért el, amely részben a kedvező bevételi oldalnak, részben a kiadások lefaragásának, elhalasztásának eredménye. Az első tíz havi hiány mértéke ugyanakkor jelentős, 2590,4 milliárd forintot tesz ki. Novemberben a kifizetési stop lejártával kismértékű deficitet várunk.
Kitekintés a régióba
A régiós jegybankok közül jövő héten érdemes kiemelni a lengyel jegybankot, amely szerdán tart kamatdöntő ülést. A lengyel alapkamat 6,75 százalék, ez pedig várhatóan a mostani ülésen sem változik. Miközben a lengyel infláció 17,9 százalék volt októberben és a jegybank előrejelzése szerint 2025 előtt nem tér vissza a 2,5 százalék körüli inflációs toleranciasávba. A héten sem a Fed, sem az EKB nem tart kamatdöntő ülést.
Az Eurostat adatközlései közül a szerdai GDP-adatot érdemes megemlíteni: a harmadik negyedéves GDP részletes adatai jelennek meg ekkor. Az első becslés szerint a GDP negyedéves alapon úgy az eurózónában, mint az Európai Unióban 0,2 százalékkal bővült, míg az éves növekedés 2,1, illetve 2,4 százalékot tett ki. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió gazdasági teljesítménye, még ha kis mértékben is, de bővülni tudott, vagyis egyelőre nem beszélhetünk recesszióról. Az új becslésből kiderül azon tagországok adata, amelyek az első becsléssel ezt még nem hozták nyilvánosságra.
Nyitókép forrása: Balázs Attila (MTI)
