Ha az előzményeket nézzük, Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára egy korábbi, a Magyar Nemzetnek adott interjújában kifejtette, hogy az eredeti, ez évre szóló, tavaly nyár elején összeállított büdzsét azért kellett módosítani, mert az orosz-ukrán háború elhúzódása, a brüsszeli szankciók miatti infláció felgyorsulása, az energiaárak elszabadulása miatt 2022 decemberére teljesen megváltoztak a makrogazdasági feltételek Magyarországon a tavaly nyári helyzethez viszonyítva. A kormány ezért fontosnak tartotta, hogy a módosításokkal együtt az Országgyűlés vitassa meg és fogadja el a 2023-ra szóló központi büdzsét. Az elmúlt év végén, a háború miatti veszélyhelyzeti jogrendre való tekintettel a kormány – a Költségvetési Tanács jóváhagyását követően – rendeleti úton módosította a 2023-as költségvetést, szem előtt tartva az Országgyűlés által már elfogadott irányvonalakat. A módosított, idei költségvetést 2022 nyarához képest magasabb inflációs környezet és kisebb gazdasági növekedés feltételezése mellett állította össze a kormány. Mindemellett a kormány célja, hogy elkerüljük a gazdasági visszaesést. Abban összhang van mind a kormány, mind a jegybank, és a piaci elemzők között – és ezt lassan már az emberek is érezhetik a pénztárcájukon –, hogy fordulat állt be az infláció tendenciájában, és bár most még csak szerény ütemben mérséklődik, az idei év hátralévő részében, jövőre pedig pláne visszatérhet a mutató az elfogadható sávba. E téren maga a kormány a legpesszimistább a 2024-es 6 százalék körüli várakozásával, ennél ugyanis a Magyar Nemzeti Bank és az MBH Bank elemzői is alacsonyabb értéket várnak. Az MNB a 3,5–5,5 százalék közötti tartományt valószínűsíti, a nagybank szakértői pedig ennek az alsó harmadába, 3,9 százalékra teszik a fogyasztóiár-index éves átlagát. Az magától értetődik, hogy a lakosságot az ország általános gazdasági helyzetéhez képest sokkal jobban érdekli, hogyan alakulnak a fogyasztási cikkek árai. A kormány gazdasági ügyekkel foglalkozó tárcavezetői, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Lantos Csaba energiaügyi miniszter is optimistábban nyilatkoznak az őszi inflációs számokról. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak júliusban egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek, ezen belül viszont a ruházkodási cikkek 1,4, az élelmiszerek 0,9, a tartós fogyasztási cikkek pedig 0,5 százalékkal kerültek kevesebbe. A gazdasági ügyekkel foglalkozó tárcavezetők egybehangzóan azt mondják, idén ősszel már 10 százalék alá csökken, azaz egy számjegyűvé szelídül az infláció.
Az áremelkedés letöréséhez nagymértékben hozzájárult a Gazdasági Versenyhivatal árfigyelő rendszere is, különösen az élelmiszerek fogyasztói árainak esetében. Az árfigyelő rendszer hatására valóságos árverseny alakult ki a hazánkban működő élelmiszer-eladással is foglalkozó áruházláncok között. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei szerint is egyre inkább rózsás a kép. Balatoni András, a jegybank igazgatója az MNB legutóbbi inflációs jelentését bemutató június végi sajtótájékoztatóján már jelezte: idén év végére 10 százalék alá eshet az infláció mértéke. Balatoni András kiemelte: a hazai inflációt erősítő tényezők is enyhültek, az inflációs cél körüli, azaz a 2-4 százalék körüli sávot azonban csak 2025 elején érheti el a magyar gazdaság. Idén májusban az Európai Unióban tovább mérséklődött a fogyasztóiár-index. Az infláció azonban továbbra is a historikusan magas szintek közelében alakul a világ gazdaságaiban, a globális folyamatok viszont az árindexek folytatódó mérséklődését vetítik előre.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a legutóbbi kamatdöntő ülés után, július végén jelezte: az élelmiszerárak csökkenése tovább erősödött a kormány intézkedéseinek is köszönhetően, az idei év végén pedig akár 7 százalékra is süllyedhet a hazai infláció. A gazdasági folyamatok is biztatóan alakulnak, a jegybank alelnöke azt mondta, a harmadik negyedévben már látszódnak az élénkülés jelei. Az őszi hónapoktól erőteljes reálbér-növekedés indulhat meg Virág Barnabás szerint. Annyi bizonyos, hogy a jegybank az idei várakozását a szeptember végi Inflációs jelentésében véglegesíti.
Borítókép: Illusztráció/ recession, PuzzlePix/Shutterstock
