A felsőoktatás szabadságához nélkülözhetetlen, hogy az intézmények minél önállóbban tudjanak gazdálkodni. Ehhez vagyonra, tulajdonra van szükségük – és a kormány támogatja is őket ezek megszerzésében – jelentette ki Schanda Tamás minsizterhelyettes, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint.
A korábbi kormányok előszeretettel alkalmazták a PPP konstrukciót, amely
csak a résztvevő cégek számára volt kedvező. Mi leszámoltunk ezzel a kétes gyakorlattal, és azon dolgozunk, hogy az akkor okozott károkat helyreállítsuk
– mondta Schanda Tamás a mintegy 27 milliárd forint értékű tranzakcióval kapcsolatban. A kormány tavaly év végi döntésével hét felsőoktatási intézmény tíz kollégiumi épületét váltotta ki a rendkívül előnytelen PPP-konstrukciókból.
A mintegy 27 milliárd forint összértékű intézkedés pénzügyi, jogi és gazdaságossági szempontból is kedvező az egyetemek számára.
Az intézmények a szerződések lezárásával jelentős megtakarításhoz jutnak, és mentesülnek az általuk viselt árfolyam- és kamatkockázatok következményei alól.
A korábbi kormány a Magyar Universitas Program keretében 2004-ben indított el több mint 50 felsőoktatási projektet a köz- és magánszféra együttműködésében, 20 éves futamidővel. Az ún. Public Private Partnership (PPP) konstrukcióban oktatás-kutatási infrastruktúrafejlesztések, új diákotthonok építése, kollégiumok rekonstrukciója kezdődött meg 18 felsőoktatási intézmény bevonásával.
Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felülvizsgálatai megállapították, hogy a finanszírozási és üzemeltetési kockázat nagy része az állami szereplőre, az intézményekre hárult.
A 2004-2010 között megkötött projektek rendkívül előnytelenek és gazdaságtalanok, tartósan eladósították az egyetemeket.
Tavaly megtörtént a felsőoktatási intézményrendszerben még hatályban lévő PPP-szerződések teljes körű jogi, pénzügyi szakértői felülvizsgálata, elemzése.
Ennek alapján a kormány hét felsőoktatási intézmény esetében váltott ki PPP-konstrukciós formában fenntartott kollégiumi férőhelyeket. A döntésben érintett intézmények (zárójelben kiváltott kollégiumaik) a Budapesti Corvinus Egyetem és Szent István Egyetem (Földes és Somogyi Kollégium), a Debreceni Egyetem (Campus Hotel, Kossuth Lajos I.-II.-III. Kollégiumok), a Dunaújvárosi Egyetem (Kerpely Kollégium), az egri Eszterházy Károly Egyetem (Leányka úti Kollégium), a Miskolci Egyetem (UNI Hotel), a veszprémi Pannon Egyetem (Hotel Magister, Központi Kollégium), a Semmelweis Egyetem (Elméleti Oktatási Központ) és a Szent István Egyetem (Diákhotel D-E-F épület). A kormány a kiváltáshoz 27 milliárd forintos forrást biztosított az intézmények számára.
A döntésnek köszönhetően tíz oktatási épület, kollégium került a magyar állam vagy az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény tulajdonába, az egyetemek vagyonkezelésébe. Az összesen 150 ezer négyzetméter alapterületű létesítmények együttesen 5854 kollégiumi férőhelyet biztosítanak a hallgatók számára.
(Borítókép: A Budapesti Corvinus Egyetem Somogyi Imre Kollégiuma és az Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár épülete, valamint a Budai Arborétum Felső Kertjének egyik bejárata a főváros XI. kerületében, a Szüret utcában. (MTVA/Bizományosi: Róka László)
