„A 2018 óta újra a nemzetpolitikai államtitkárság szakmai irányításával, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. lebonyolításában működő Határtalanul program 2011-ben indult el. Akkor Budapestről indultak az első autóbuszok, amelyek a hetedikes gyerekeket vitték a határon túli területekre. A máig rendkívül sikeres program célja azóta is változatlan: megmutatni a magyarországi gyerekeknek, hogy a mai Magyarország határaitól akár több száz kilométerre is eljuthatnak olyan magyar településekre, ahol olyan gyerekekkel, felnőttekkel tudnak találkozni, akik ugyanolyan magyar életet élnek, mint mi Magyarországon. Ha erről csak beszélünk, az sosem lesz olyan intenzív élmény, mint amikor a gyerekek saját szemükkel látják és tapasztalják ezt. Eljuthatnak olyan helyekre, ahol akár életre szóló barátságokat köthetnek az ott élő magyar gyerekekkel. A program tehát elsősorban a nemzeti összetartozás érzését hivatott erősíteni. Az a célunk, hogy magyarországi gyerek az oktatási rendszert ne hagyja el úgy, hogy legalább egy külhoni régióba ne jutott volna el. Mindez a magyar kormány 100%-os finanszírozásával valósul meg. A programnak köszönhetően 2011 óta már több félmillió magyarországi iskolás kapott lehetőséget, hogy ellátogasson a külhoni magyarlakta területekre” – értékel a nemzetpolitikai államtitkár.
Hozzátette: a program célja nemcsak az, hogy a résztvevő gyerekeknek megmutassák, hogy magyar honfitársaink az anyaországon kívül szerte a Kárpát-medencében is élnek. Arra is szeretnék ösztönözni a résztvevőket, hogy határon túli utazásaik során minél több magyar történelmi és természeti értéket keressenek fel. Kiemelte: határozottan kijelenthető, hogy ez a program is hozzájárult ahhoz, hogy a mai fiatalok már egységes magyar nemzetben gondolkodnak, és sokkal többet tudnak a külhoni magyarságról, mint az előző generációk.
„A Határtalanul sikerért jelzi, hogy 2011 óta több mint tízezer határon túli kirándulás valósult meg és több mint 520 ezer diák utazásának támogatására nyílt lehetőség. Tekintettel a program nemzetpolitikai jelentőségére, a 2023/24-es tanévre beérkezett 1500 pályázatból minden érvényes pályázat támogatásban részesül, így az idei tanévben valamennyi iskolai csoport, amely érvényes pályázatot nyújtott be, részt vehet a programban és megvalósíthatja tervezett külhoni kirándulásait. Ennek eredményeként több mint 47 ezer magyarországi diák juthat el valamelyik határon túli területre, legyen szó Erdélyről, Felvidékről, a Muravidékről, Horvátországról, vagy éppen a Vajdaságról.” – hangsúlyozta az államtitkár. „A program három szakaszból áll. Először meghatározzák, hogy az adott csoport hová szeretne utazni, ezt követően felkészülnek a kirándulásra: a gyerekek a programhoz kapcsolódó felkészítő tanórákon vesznek részt. Ezt követi maga a kirándulás, majd hazaérkezve az az értékelő szakasz, amelynek keretében kiértékelik az utazás során látottakat és az átélt élményeket”.
Potápi Árpád János rendkívül pozitívnak tartja, hogy az ilyen utazásokon részt vettek körében végzett kérdőívek válaszai szerint nem volt még olyan gyerek, aki a kirándulásból hazaérkezve ne a pozitív élményeiről beszélt volna: 65 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az utazás egy életre szóló élmény volt számára. Egy másik felmérés tanúsága szerint pedig a határon túli utazásról hazatért gyerekek közel kétharmada egy vagy több határon túli gyerekkel, fiatallal – elsősorban a közösségi média segítségével – még évekkel az utazást követően is tartja a kapcsolatot.
Potápi Árpád
„Számunkra talán ez a legfontosabb, mert ez igazolja, hogy a programban résztvevő diákok is megtapasztalták, hogy egy nemzethez tartozunk, így magyarságtudatukban, hazaszeretetükben megerősödve térnek haza egy-egy ilyen kirándulásról.”
A nemzetpolitikai államtitkár szerint a Határtalanul program a kiutazó diákok mellett a csoportokat fogadó magyarországi és határon túli magyar kisvállalkozások – buszos utaztatók, utazási irodák, éttermek, panziók – számára is rendkívül fontos. Újdonság, hogy Erdély vonatkozásában a síelés megvalósítása is engedélyezésre került, így a résztvevők három székelyföldi megye (Hargita, Kovászna és Maros megye) sípályáira is ellátogathatnak. Az államtitkárság emellett arra is bíztatja a csoportokat, hogy a nemzeti ünnepeinken vegyenek részt valamelyik határon túli rendezvényen: például a kézdivásárhelyi március 15-i ünnepségen, amely felejthetetlen élményt ígér, hisz a rendszerinti 10-15 ezer résztvevőjével a Kárpát-medence egyik legnagyobb március 15-i ünnepsége minden évben.
Potápi Árpád János hangsúlyozta, hogy a külhoni magyar vállalkozásokat emellett számosmás programmal is támogatja a magyar kormány, azon belül a nemzetpolitikai államtitkárság. Ennek szellemében az elmúlt évtized közepe óta, a hagyományos támogatási rendszer mellett – amely alapvetően a kultúrát, az oktatást, az identitáserősítést érintette – egyre nagyobb hangsúlyt kap a szülőföldön való boldogulás segítése, egyrészt a szakképzésen, másrészt a gazdasági támogatási rendszeren keresztül.
„A külhoni gazdaságfejlesztési programok a magyar gazdaságot erősítik, a külhoni magyar vállalkozások kormányzati támogatása pedig a magyar adófizetőknek is megtérül. A külhoni magyar vállalkozók anyagi támogatása mellett – amely a Külgazdasági és Külügyminisztérium lebonyolításában valósul meg – a nemzetpolitikai államtitkárság néhány éve megkezdte a határon túli vállalkozók mentorhálózatának a kiépítését. Az elsőként a Vajdaságban meghirdetett és azóta már Kárpátalján, Erdélyben, Felvidéken, Muravidéken és Horvátországban is működő mentorprogram lényege, hogy a több évtizede sikeres vállalkozások vezetői tudásátadással támogatják az induló, kezdő vállalkozókat, hozzásegítve őket a vállalkozói tanulási folyamat lerövidítéséhez és a helyi, valamint Kárpát-medencei üzleti kapcsolati háló kialakításához”- érvel az államtitkát.
Potápi Árpád János hozzátette, hogy már több tízezerre tehető azoknak a vállalkozásoknak a száma a Kárpát-medencében, amelyek az elmúlt években jelentős támogatást kaptak a magyar kormánytól annak érdekében, hogy megerősítsék működésüket, magyar embereket foglalkoztassanak és a magyar családoknak tudjanak jövő nyújtani a Kárpát-medencében. „Ezt a célt szolgálják a nemzetpolitikai államtitkárság által a Kárpát-medencében létrehozott gazdasági fórumok is, legutóbb épp a Vajdaságban szerveztünk ilyet Connect and Grow címmel, amely azok között a magyar cégek között kíván a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatot létrehozni, akik korábban már valamelyik mentorprogram sikeres résztvevői voltak.” – emelte ki. Hozzátette: „Mindez a magyar gazdaság és a magyar adófizetők számára is előnyös, mert a kimutatások szerint 1 forint külhonban elköltött gazdaságfejlesztési támogatás legalább 2 forinttal növeli meg a Kárpát-medence GDP-ben mért gazdasági teljesítményét. A külhonban elköltött 1 forint gazdaságfejlesztési támogatás erősíti az exportot, s ennek révén körülbelül 0,5 forinttal növeli meg a magyarországi GDP-t.”
Borítókép: illusztráció/Fotó: PuzzlePix/Shutterstock
