A Vg.hu tudósítása szerint Virág Barnabás jelezte: teljes mértékben megfelelt a jegybank várakozásának a 20,1 százalékos szeptemberi inflációs adat, sőt a maginfláció még alacsonyabb is volt a várakozásoknál. Az MNB alelnöke, aki jelenleg Washingtonban tartózkodik, hozzátette: augusztushoz képest az infláció emelkedésének 85 százalékát két tényező, a szabályozott árak változása és az aszály miatti élelmiszer-infláció növekedése okozta.
Az infláció a következő hónapokban még emelkedhet, de mind a belső, mind a külső tényezők abba az irányba hatnak, hogy a tetőponthoz egyre közelebb kerülünk. A folyó fizetési mérleg hiányáról kijelentette, hogy a deficit az elmúlt hónapokban nőtt, de a folyamat mögött az energiaegyenleg nagyobb hiánya áll. A folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei már többletet mutattak.
Ez a többlet hónapról hónapra nő, párhuzamosan azzal, hogy a belföldi felhasználás lassul az év végéhez közeledve – mondta az MNB alelnöke. Az év egészében a nem energiatételek egyenlege 2,8 milliárd euró lehet.
A kamatfolyosó tetejének drasztikus emelése
A kamatfolyosó tetejének drasztikus, 950 bázispontos emelése, illetve az egynapos eszközök arra szolgálnak, hogy a forint elleni spekulációt költségessé tegyék az ebben részt vevők számára, és ne érje meg a forint elleni pozíciót felvenni – jelezte Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője gyorsértékelésében. Szerinte a jegybank legújabb lépése egyrészt a forint elleni short pozíciók felvételét drágította meg, másrészt az elszabadult energiaárak miatti importfinanszírozást könnyítette meg a devizatartalék terhére.
Nincs teljes fordulat
A pénteki döntéssel a jegybank erőteljes jelzést adott, és intézkedéseivel kedvező irányba befolyásolta az árfolyamot, mégsem hajtott végre teljes fordulatot, azaz egyelőre tartotta magát ahhoz a vállalásához, hogy nem emel kamatot – értékelte kommentárjában a Makronóm Intézet szakmai vezetője az MNB legújabb intézkedéseit, amelyekről Virág Barnabás alelnök tájékoztatott. A szakember emlékeztetett arra, hogy a piac a szeptemberi kamatdöntés után elkezdett a forint elleni pozíciókat felvenni, részben arra játszva, hogy mégis legyen kamatemelés, részben pedig nem eléggé szigorúnak ítélve a monetáris kondíciókat.
Lehet, hogy további lépések kellenek az árfolyam erősítésére
A mostani döntésekhez az MNB még augusztusban bejelentett és október elején aktivált likviditásszűkítő intézkedései teremtették meg az alapot, mely eszközök a piaci likviditás jelentős részét lekötötték, így pedig lehetővé tették, hogy a jegybank beavatkozzon a piaci folyamatokba. „Az is látszik, hogy a forint még így is gyenge, ennélfogva lehetséges, hogy szükségesek lesznek további lépések is az árfolyam erősítésére és az infláció letörésére” – vélekedett Regős Gábor.
Borítókép: Virág Barnabás, az MNB alelnöke (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)
