A szigetország feldolgozóiparának mintegy hatvan százalékkal kellene növelnie a nem európai uniós piacokra érkező exportját annak érdekében, hogy egy esetleges „kemény Brexit” esetén ellensúlyozza az unió felé irányuló kivitel visszaesését – derül ki a Baker McKenzie ügyvédi iroda és az Oxford Economics tanulmányából, miszerint a járműipar, a technológiai és egészségügyi gyártó szektor, illetve a fogyasztói javak gyártása a brit feldolgozóipari GDP 42 százalékát adja. A szigetország EU-ba irányuló teljes exportjának 45 százalékáért felelősek ezek az ágazatok, amelyek kivitelének közel fele az unióba irányul. A Brexitet követően az unióba érkező brit kivitel költségei évi 3,8 milliárd fonttal emelkedhetnek ezekben a szektorokban. A növekvő exportköltségek miatt várhatóan az uniós fogyasztók is elfordulnak a szigetország termékeitől, más, olcsóbb alternatívát keresve.
A legnagyobb költségnövekedésre a brit járműipar számíthat, itt a vám- és nem vám jellegű többletköltségek elérhetik az évi 2,1 milliárd fontot is. Az EU-ba irányuló kivitel visszaesésével pedig ez az ágazat korábbi exportbevétele több mint ötödét veszítheti el.
Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie budapesti irodájának partnere kiemelte: az unióból való kilépés a szigetországban működő vállalatok munkaerő-piaci helyzetére is jelentős negatív hatással lehet. Az Egyesült Királyságban a fogyasztási cikkek gyártása a leginkább kitett egy esetleges, Brexit utáni szakemberhiánynak: az itt dolgozók több mint negyede ugyanis nem brit, de EU-s állampolgár. A járműipar dolgozóinak 9, az egészségügyi gyártók alkalmazottainak pedig közel 10 százaléka tartozik e körbe – utóbbi szektorban ugyanakkor az uniós munkavállalók több mint fele magasabb, szakértői vagy vezetői pozíciót tölt be, így a hatások itt is súlyosak lehetnek.
