A nyár végén kialakuló aszály nem csak a mezőgazdaság kilátásait, hanem a magyar gazdaság idei teljesítményét is jelentősen rontotta – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a szeptemberi inflációs jelentés ismertetésekor.
Elismerte, hogy a második negyedéves GDP-adat elmaradt a jegybank és az elemzői várakozásoktól. Egyrészt a mezőgazdaság és az aszály hatása van ebben, másrészt a külső konjunktúra, ami szintén visszafogja a növekedést.
Ezért idén 1 és 1,8 százalék közötti gazdasági növekedést remél a jegybank, ami majdnem a fele annak, amit három hónapja vártak. Balatoni szerint ugyanakkor folyamatosan gyorsulni fog a magyar gazdaság: 2025-től 2,7–3,7, majd 2026-ban 3,5–4,5 százalékkal bővülhet a GDP.
Úgy véli, fontos fundamentuma a magyar gazdaságnak, hogy a foglalkoztatás összességében még mindig csúcsközelben van. Emellett érdemi reálbér-emelkedés látható, és ennek lényegese eleme az infláció csökkenése.
Három százalék közelében lehet a fogyasztói árindex szeptemberben
Szeptemberben 3,1 százalék lehet a pénzromlás mértéke, de Balatoni úgy fogalmazott, ez nem azt jelenti, hogy fenntartható módon elértük az inflációs célunkat. A dezinflációs trend csak jövő év elején jelenhet meg, már egy jóval alacsonyabb, 4 százalék körüli maginflációs ütem mellett.
Nem változott az az üzenetünk, hogy 2025-ben fenntartható módon elérjük az inflációs célunkat – mondta az MNB szakértője, kiemelve a tranzakciós illeték szerepét az áremelkedésekben. Jelezte, hogy 0,2 százalékpontot emeltek a 2025-ös inflációs előrejelzésükön, ami a tranzakciós illeték számlájára írható.
A GDP-t is lehúzza az aszály és az ipar
Érdemi aszály volt Balatoni szerint, amit alátámaszt egy új kutatás. Ez alapján az aszály jelentősen rontja az idei növekedést: akár 0,4 és 0,9 százalékponttal csökkenheti a magyar gazdasági 2024-es teljesítményét.
Júliusban és augusztusban a középhőmérséklet meghaladta a 2022-es évben regisztrált értékeket is. Szeptember elejére a hazánkban aszálykárra bejelentett területek nagysága elérte a 390 ezer hektárt, aminél 2010 óta csak a 2012-es (983 ezer hektár) és 2022-es (1,43 millió hektár) extrém aszályos nyár után keletkezett nagyobb területen mezőgazdasági veszteség.
Az inflációs jelentés előrejelzésében a búza várható termésmennyisége 5 millió tonna körül alakulhatott idén. Ez az elmúlt tíz év átlagos búzatermésénél 6,2 százalékkal, a tavalyi évinél 15,5 százalékkal alacsonyabb, miközben a 2022-es aszályos évnél 15,2 százalékkal magasabb.
A másik legfontosabb gabonaféle, a kukoricatermés tavaly átlagon felüli terméshozam mellett kisebb vetésterületen 6,3 millió tonna volt, míg az idei termésmennyisége 5,1 millió tonna lehetett, ami az elmúlt évtized átlagához képest 32,5 százalékkal, míg a tavalyi évinél 18,7 százalékkal kisebb érték. A jelentés azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy jelentős a bizonytalanság: a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján 2024 első felében mindössze 2,4 százalékos csökkenést mutatott az ágazat. A mezőgazdaság teljesítményének mérésében azonban a harmadik és negyedik negyedév adatai a meghatározók.
Az igazgató azt is kiemelte, hogy az ipari export lejtmenete továbbra sem csillapodik, ami összhangban van a nyugat-európai konjunktúrával: „Az ipari kilátások összességében romlottak az elmúlt negyedévhez képest”. A jegybankban úgy látják, az építőipar ugyanakkor túl lehet a mélyponton.
Hol a pénz?
A kiskereskedelmi forgalom alakulásával is foglalkoztak a jelentésben. Ebből az derült ki, hogy ha nem a kiskereskedelmi forgalmat vizsgálják, hanem a teljes fogyasztást, akkor valójában „nincs itt semmi látnivaló”.
A tartós termékek fogyasztása ugyanis 9 százalékkal bővült, tehát Balatoni szerint van dinamika a háztartások fogyasztásában.
Megnézték nemzetközi és régiós összevetésben is: ebből az rajzolódik ki, hogy nincs nagy különbség, nagyjából a lengyellel együtt növekedik a magyar fogyasztás. A fogyasztás az MNB szerint
- idén 3,4–4,0,
- 2025-ben 3,4–4,4,
- 2026-ban pedig 2,9–3,9 százalék
közötti ütemben bővülhet.
A teljes cikk itt olvasható.
