Három eszközzel segítjük a magyar vállalkozásokat

Hírek Szajlai Csaba
Az exportorientált vállalatok nagyban hozzájárulnak a hazaim gazdaság teljesítményéhez. A szerepük most még hangsúlyosabb, hiszen tevékenységük devizabevételt termel, amely az ország megnövekedett energiaszámlájának kifizetéséhez szükséges valutaigényhez is fedezetet nyújt – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában Varga Mihály. A pénzügyminiszter kitért arra is: a kedvező adókörnyezet továbbra is versenyelőnyt biztosít az itt működő cégeknek, emellett három eszközzel kívánják segíteni a vállalkozásokat.

Tartalom a Figyelő TOP200 kiadványból

Három eszközzel segítjük a magyar vállalkozásokat

Az exportorientált vállalatok nagyban hozzájárulnak a hazaim gazdaság teljesítményéhez. A szerepük most még hangsúlyosabb, hiszen tevékenységük devizabevételt termel, amely az ország megnövekedett energiaszámlájának kifizetéséhez szükséges valutaigényhez is fedezetet nyújt – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában Varga Mihály. A pénzügyminiszter kitért arra is: a kedvező adókörnyezet továbbra is versenyelőnyt biztosít az itt működő cégeknek, emellett három eszközzel kívánják segíteni a vállalkozásokat.

Padlógáz után satufék jöhet a magyar gazdaságban, jósolják az elemzők. Megúszhatjuk-e a 2022-es esztendőt recesszió nélkül?

Bár a szomszédunkban február vége óta dúl a háború, a magyar gazdaság az első fél évben még növelni tudta a teljesítményét, 7,3 százalékos bővülést ért el. A gazdaság tehát jól tartja magát, de a háború és a szankciók hatásai már látszódnak, így arra számítunk, hogy éves szinten négy százalék körül alakulhat a GDP-növekedés. A kérdésére így az a teljes válasz, hogy 2022-ben egészében véve messze leszünk a recessziótól, de háború nélkül – a korábbi fejlődés üteméből kiindulva – sokkal messzebb juthattunk volna. Ma már Magyarország is érzékeli a fegyveres konfliktus okozta lassulás jeleit: az unió nagy gazdaságai mind fékeznek, ez pedig korlátozza a mi exportlehetőségeinket. A lakosság is egyre óvatosabb, takarékoskodik, csökkenti a fogyasztást. A vállalatok pedig a beruházásoknál keresik a spórolási lehetőségeket. Mindezek a tendenciák mérséklődő teljesítményt vetítenek előre az idei negyedik negyedévre és a jövő év elejére. Számításaink szerint 2023 végén, 2024 elején térhetünk vissza az egyensúlyi növekedési pályára, és 2024-től számolhatunk négy százalék körüli GDP-bővüléssel és három százalék alatti hiánnyal.

Májusban a Költségvetési Bizottság előtt „újrázásra” készülő pénzügyminiszterként három célról beszélt: a stabilitás és az egyensúly megtartásáról, a gazdaság folyamatos felzárkózásáról, valamint az elért eredmények megvédéséről. Mennyiben írták át a célokat a szankciók hatásai, milyen állapotban érte az országot a háborús válság, mik a kilátások?

A célok nem változtak, de a jelenlegi helyzetünk értékeléséhez érdemes hátrébb lépnünk és korábbra tekintenünk. Amikor 2010-ben átvettük a kormányzást, a magyar gazdaság a szakadék szélén tántorgott, az államadósság a GDP 82 százalékán állt. A közelében sem voltunk a maastrichti kritériumok teljesítésének, de ez hamar megváltozott. A 2010-es éveket következetes gazdaságpolitika jellemezte, ennek köszönhetően a magyar gazdaságtörténet egyik legeredményesebb évtizede valósult meg. 2019-ben mi voltunk az Európai Unió leggyorsabban fejlődő gazdasága. A konjunktúrából a cégek is profitálhattak, a kiskereskedelmi forgalom szintén évről évre bővült. Magyarország ezért megerősödve nézhetett szembe a 2020-ban kitört járvánnyal, és képes volt gazdasági értelemben sikeresen kezelni a pandémia okozta kihívásokat. A járvány lecsengésekor pedig az elsők között tértünk vissza a növekedési pályára. Aztán a pandémia leküzdése után kitört a háború Ukrajnában, ezért ma újabb, rajtunk kívül álló kihívásokkal kell szembenéznünk. Egy világméretű gazdasági recesszió képe bontakozik ki előttünk, és azt kell mondanom, egyelőre nem látszik, hogy a brüsszeli döntések a megoldás felé terelnék az eseményeket. Inkább azt látjuk, hogy az Oroszország ellen hozott energetikai szankciók Európának fájnak jobban, és Európa ma áttételesen inkább pénzeli Oroszországot, mintsem büntetné.

Ezt megerősítik a számok is?

A számok ezt feketén-fehéren alátámasztják. Európa minden polgára szankciós felárat fizet az energiáért, és ennek a java részét végül a szankcionált ország teheti zsebre. Nem ez volt a cél, nem ezt ígérték. Ebben a helyzetben egy felelős kormánynak még nagyobb figyelmet kell fordítania a stabilitás és az egyensúly megőrzésére. Éppen ezért olyan intézkedéseket hajtunk végre, amelyekkel csökkentjük a kiadásokat például az állami beruházások terén, ugyanakkor támogatjuk a magyar famíliákat a rezsicsökkentés fenntartásával vagy a családtámogatások bővítésével. Ehhez jó alapot ad, hogy a hazai foglalkoztatottság továbbra is csúcson van: ma több mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliség pedig 3,4 százalékon áll. Fontos cél, hogy a háború hatásaitól ezt az eredményt is megvédjük.

A parlamenti képviselők már júliusban elfogadták a 2023-as költségvetést. Azóta folyamatosan változik a külső környezet. Nem gondolja, hogy ebben a helyzetben a korai büdzsé kifejezetten hátránnyal jár?

A tavaszi-nyári költségvetés-elfogadás gyakorlatát 2016 óta követi a kormány. Az eddigi tapasztalatok rendre azt mutatják, hogy ezek a korábban elfogadott büdzsék sokkal inkább kiállják az idő próbáját, mint a 2010 előttiek, amelyekről mindig az utolsó pillanatban, decemberben döntött az akkori Országgyűlés, noha akkor nem volt háborús helyzet. Előnye a nyári elfogadásnak, hogy a vállalkozások, a családok, a gazdaság szereplői előre tudnak számolni a várható változásokkal és kiadásokkal. Ugyanakkor kétségtelen, hogy minden költségvetési tervezésében van egyfajta bizonytalanság, különösen most, amikor egy komoly konfliktus dúl a szomszédunkban. Ha kell, akkor módosítunk a költségvetésen, és most úgy látjuk, hogy a háború, valamint a szankciók okozta drasztikusan megváltozott világgazdasági környezet miatt erre decemberben sort is kerítünk.

Már tavaly elkezdődött a zárolási program, az idén pedig bejelentették, hogy több százas nagyságrendben halaszt el az állam beruházásokat. Hogyan hatnak ezek a tételek a költségvetésre?

A kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodással válaszol a szankciós energiaválságra. Ennek ellenére minden megkezdett fejlesztést befejezünk, jelenleg is mintegy 9400 milliárd forint állami beruházás van folyamatban. Csak azokat a beruházásokat ütemeztük át, amelyek még nem értek el a kivitelezési fázisba. Ezzel 2022–2023-ban 1150 milliárd forintot takarítunk meg. A 4,9 százalékos hiánycélt tartjuk, pusztán technikai oka van annak, hogy ezt 6,1 százalékra módosítottuk: a magyar energiaellátást biztosítva a kormány 740 milliárd forint értékben további földgázkészletet halmozott fel, a vásárlás az uniós statisztikai hivatal módszertana szerint az államháztartási hiányt növeli. A gázvásárlás nélkül a hiánycél továbbra is a GDP 4,9 százaléka.

Kormányzati ígéret volt, hogy nem lesznek megszorítások, azonban bizonyos ágazatokra különadót vetett ki a kabinet. Nem érez ezen a területen ellentmondást?

Emlékezzünk vissza azokra az esetekre, amikor a 2010 előtti kormány nézett szembe valamilyen költségvetési kihívással: az erre adott válasz akkoriban a bérek és a nyugdíjak csökkentése és a családtámogatások visszavágása volt. Ekkor tanulta meg Magyarország a megszorítás kifejezést, amikor a válság terheit a családokra terhelték. A mostani kormány más szemlélettel válaszol a megváltozott körülményekre. Azokat a szektorokat vonjuk be a közteherviselésbe, amelyek extraprofitot értek el, ilyenek különösen a nagy energiacégek. De mondok egy konkrét példát: a járvány idején rengeteg támogatást kaptak a vállalkozások és a családok. Ezek a pénzek nem tűntek el, a nagy részük banki betétek formájában kamatozik. Ennek köszönhetően a bankszektorban több száz milliárd forintos előre nem tervezett profit keletkezett. A kormány azt kérte az érintett hitelintézetektől, hogy ennek az extraprofitnak egy részét fordítsák a közterhek finanszírozására. Itt tehát szó sincs megszorításról, sőt, ezeket a befolyó bevételek a rezsicsökkentés fenntartására vagy a családtámogatások bővítésére tudjuk fordítani.

Hogyan látja az uniós források kérdéskörét? Meddig bírjuk ki közösségi pénzek nélkül?

Optimista vagyok ebben a kérdésben. Bár kétségtelen, hogy nagyban nehezített minden tervezést, hogy a járvány és a háború okozta gazdasági válságon kívül politikai természetű viták is jelentősen befolyásolják Magyarország lehetőségeit. Ettől függetlenül az Európai Unióval folyó tárgyalások jól állnak, a kormány minden feltételt teljesített, belátható közelségben vannak a hazánknak járó uniós források.

A Figyelő TOP 200-as összeállítás szereplői alapvetően exportorientáltak, a Pénzügyminisztériumban hogyan látják a teljesítményüket? Mi az a támogatási forma, amely számukra mentőöv lehet ezekben az időkben?

Az exportorientált vállalatok nagyban hozzájárulnak a hazai gazdaság teljesítményéhez. A szerepük most még hangsúlyosabb, hiszen a tevékenységük devizabevételt termel, amely az ország megnövekedett energiaszámlájának kifizetéséhez szükséges valutaigényhez is fedezetet nyújt. Talán eddig természetesnek tekintettük a meglétét, de a kormány azon dolgozik, hogy az energiaellátás továbbra is biztosított legyen, hiszen látjuk, hogy ez tőlünk nyugatra is komoly kihívást jelent. Az energiaellátás az előfeltétele annak, hogy a gazdaság működése biztosított legyen. A TOP 200-as cégek korábban, legutóbb a járvány idején is bizonyították válságállóságukat, alkalmazkodóképességüket. A kedvező adókörnyezet továbbra is versenyelőnyt biztosít az itt működő cégeknek, emellett három eszközzel kívánjuk segíteni a magyar vállalkozásokat. A kkv-támogatási programmal működésiköltség- és beruházási támogatással segítjük a cégek versenyképességének megőrzését, egy gyármentő programot indítunk, valamint munkahelyvédelmi akcióterv is lesz, ha a munkaerőpiaci folyamatok ezt szükségessé teszik.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink