Lagarde egy hétfői blogbejegyzésben közölte, hogy
a jelenlegi kilátások alapján az intézmény várhatóan abban a helyzetben lesz, hogy a harmadik negyedév végére kilépjen a negatív kamatszint időszakából.
Az EKB irányadó kamata jelenleg mínusz fél százalék, a kamat 2014, az adósságválság időszaka óta tartózkodik a negatív tartományban.
A hírre az euró árfolyama egyhavi csúcsra erősödött a dollárral szemben, enyhültek azok az aggodalmak, amelyek szerint a gyenge közös európai fizetőeszköz csak tovább fokozza az inflációs nyomást. Az eurozónában a fogyasztói árak áprilisban 8,1 százalékkal emelkedtek – az előző év azonos időszakához viszonyítva – a márciusi 7,8 százalékot követően. Az elemzők többsége már korábban is arra számított, hogy
az EKB döntéshozói júliusi ülésükön 0,25 százalékponttal emelik a kamatszintet. Lagarde most azt jelezte, hogy szeptemberig még egy ugyanekkora szigorítás jöhet.
Lagarde szerint
ha azt látjuk, hogy az infláció középtávon 2 százalékon stabilizálódik, a kamat fokozatosan normalizálódhat a semleges szint felé.
Magyarra lefordítva mindezt a hangsúly a semleges, neutrális kamatszinten van. Ezt szokás az optimális kamatnak tekinteni, amelynél a gazdaságot sem a túlhevülés, sem a lehűlés nem fenyegeti. Az eurozónában ez a szint 2 százalék körül van a közmegegyezés szerint. A cél tehát adott, a nagy kérdés csak az oda vezető út. Azzal kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények, hogy átmenetileg, az infláció letörése érdekében szükség van-e ennél magasabb kamatszintre. Lagarde szerint a kamat emelkedhet a semleges szint fölé, ha az eurozóna túlfűtött. A probléma viszont az, hogy a jelenlegi helyzetben éppenhogy nem túlfűtöttségről, hanem az orosz-ukrán háború, valamint a kínai koronavírus korlátozások miatt kialakuló kínálati sokk által okozott inflációról beszélhetünk. Így tehát nem nagyon van más kapaszkodó a piac számára, mint az, hogy az EKB folyamatosan hangsúlyozza a fokozatosságot, mindenki azt várja, hogy ha emel az EKB, akkor mi szerepel majd az indoklásban. Ebből lehet majd kihüvelyezni, hogy a jegybank meddig megy el a kamatemelésekkel. Minden esetre a fokozatosság hangsúlyozása inkább abba az irányba mutat, hogy a jegybank nem megy túl a semleges kamatszinten, vagyis nem emel 2 százalék fölé.
Lagarde hétfői blogbejegyzése után az euró 1,1 százalékkal 1,0684-re erősödött a dollárral szemben. A közös európai fizetőeszköz tavaly több mint 12 százalékkal esett a zöldhasúval szemben. Az EKB számításai szerint a gyengébb euró az importárakon keresztül 170 milliárd eurójába került a valutaövezetnek, ami a GDP 1,3 százaléka.
Címlapkép: Shawn Thew / MTI / EPA
