Hamarosan megjelenik a Figyelő TOP200

Hírek Sándor Tünde
Idén november 10-én jelenik meg a Figyelő TOP200 kiadványa, amelyben a legnagyobb forgalmú hazai vállalatokat összesíti a szerkesztőség. A kiadványt bemutató gálán derül ki, hogy mely cégeket díjazott az OPTEN együttműködésével a Figyelő. a 2021-es pénzügyi évről szóló kiadvány az inflációra és az elmúlt 18 hónap meglehetősen tömény történéseire fókuszál. Íme egy kis ízelítő a tartalomból.

Cégalapítási csúcsot döntött, és visszakapaszkodott a pandémia előtti teljesítménye környékére 2021-ben a hazai építőipar, aminek termelése több mint 13 százalékkal nőtt az előző évi hasonló mértékű lejtmenet után. Ezzel az uniós átlag több mint kétszeres értékű növekedését érte el, jobban csak az olaszoknál ugrottak meg a mutatók.

Építőipar 2021, ezüstérmes teljesítményfokozók

Szemléletes adatsor jelzi a magyar építőipar európai szinten kimagasló teljesítmény növekedését. Ezen a 2021-ben bődületes, 24,3 százalékos ugrást mutató Olaszország mögött a második helyre került Magyarország, ahol egyébként 6,1 százalékkal járult hozzá a GDP-hez az ágazat egy éve. Az építőipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből negyedszázadra visszamenőleg nem volt ilyen nagyarányú.

A covid második évében már több karanténon túl, de még az orosz-ukrán háború előtt épp cégalapítási láz érte el az ágazatot, amely több mint egy évtizedes rekord cégszámmal, 63 ezer társas vállalkozással fordult át az újévbe. Mindezt annak eredményeként, hogy év közben csaknem 7,5 ezer újonnan induló társas vállalkozást jegyeztek be, és csupán 2,2 ezret töröltek.

Ne feledjük, a 2021-es esztendő a minden idők legnagyobb otthonteremtési csomagjának kibontásával indult, a lakásvásárlást és építést ösztönző családi kedvezmények, mellé a felújítást segítő támogatást, az akár 3 millió forintos ingyenpénzt is odarakta a kormányzat.

A tovább szaporodott cégállomány további aprózódást hozott, ami viszont már az ágazat krónikus problémája.

A pandémia ellenére, még az orosz-ukrán háború előtt több mint 13 százalékkal nőtt az ágazat termelése, aminek értéke kis híján elérte az 5400 milliárd forintot. Minden alágazat növekedni tudott, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az iparág GDP-hez való hozzájárulása 5 százalékról 6 százalék fölé nőtt.

Stratégiai szereplő a munkaerőpiacon is

Nőtt a foglalkoztatottak létszáma is, már csaknem 30 ezerrel dolgoztak többen az építőiparban 2021-ben, mint a pandémia előtti évben, azaz 2019-ben. A foglalkoztatottak száma év végére megközelítette a 374 ezer főt, amivel a teljes nemzetgazdasági foglalkoztatotti létszám 8 százalékát fedte le az ágazat.

Az építőipari termelés volumenének 2017 óta tartó emelkedése 2020-ban a járvány hatására megtorpant, de 2021-ben már több mint másfélszeresét érte el az ágazat a 2015. évi teljesítményének. Különösen az épületek építésében volt jelentős a növekedés, ahol az építőiparban visszaesést hozó 2016. és 2020. évben is csak kismértékben csökkent a volumen – jelezte a KSH. Az egyéb építmények építése 2021 átlagában egyharmadával bővült 2015-höz képest. Az építőipar 2021-es teljesítménye hozzátett a gazdasági növekedéshez. A GDP 7,1 százalékos volumen bővüléséhez 0,8 százalékponttal járult hozzá az ágazat.

A KSH helyzetképe hangsúlyozza, hogy az építőipar nemzetgazdaságon belüli jelentősége 2015 óta növekszik. Csakhogy az ágazatot elaprózott, kis termelési hatékonyságú cégszerkezet jellemzi, emiatt a bruttó hozzáadott értékből kisebb arányt – mindössze 6,3 százalékot – képvisel az ágazat, mint amennyit a foglalkoztatottak aránya az építőipar esetében indokolna.

Az építőiparban 2014 óta emelkedik az alkalmazottak létszáma, amit a 2016-os jelentős termelés-visszaesés sem állított meg. Különösen a férfiak körében jelentős munkaadó az ágazat: az építőipari dolgozók 92,3 százaléka férfi, és a Magyarországon foglalkoztatott férfiak 14 százaléka, vagyis több mint egytizede az építőiparban tevékenykedett. A nők aránya ennek épp csak a tizede.

A legalább öt főt foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál 2021-ben 167 ezren dolgoztak, vagyis 6,2 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A regisztrált építőipari vállalkozások száma ekkor már ötödik éve folyamatosan emelkedett, 2021 végén 141 ezret tartottak nyilván.

A konjunktúra jele, hogy jóval több vállalkozást alapítottak, mint a korábbi években bármikor. A legtöbben az épületgépészeti szerelés és a befejező építés alágazatban regisztrálták vállalkozásukat.

Túl az ötezer milliárdon

Érdekes év volt a tavalyi, amikor a COVID-19 járvány ellenére a vállalkozások több mint háromnegyedének nőtt az árbevétele az előző évihez képest. Tíz százalékának nem változott, 14 százalék viszont csökkenő árbevételt jelzett az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérése során. A szakszövetség rendszeresen megkérdezi tagszervezeteit és az építőipar más jelentős szereplőit, hogy az előző évben milyen változásokat hoztak számukra a piaci körülmények, és milyen várakozásokkal tekintenek a következő esztendőre.

Az idei évre szolid, 5-6 százalékos növekedést vártak a piaci szereplők, akik 2021-ben 0,4 százalékkal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Az épületekre kötött szerződéseké 4,3 százalékkal kisebb volt, az egyéb építményekre 5,9 százalékkal nőtt az érték. Az építőipar év végi szerződésállománya 2097 milliárd forint volt 2021-ben, ebből az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 852 milliárd, az egyéb építményekre vonatkozóké 1245 milliárd forint.

Az év végi összes szerződésállomány volumene 13 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál a hivatalos összefoglaló adatok szerint. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 14, az egyéb építményeké 13 százalékkal elmaradt a 2020. végitől- közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

2021-ben 4446 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, ennek 54 százalékát épületek, 46 százalékát egyéb építmények építésére.

A tavalyi 5389 milliárd forintos ágazati termelési érték mögött mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületek építése 17, az egyéb építményeké 9,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 2021. december 31-én a felmérésben szereplő cégek 30 százalékának volt kintlévősége, átlagosan az árbevétel 13 százaléka. A kintlévőséggel terhelt cégek szerint a tartozások legfeljebb 91 százaléka behajtható. A lánctartozás krónikus gond, ráadásul évek óta lassan, de folyamatosan növekszik, 2022 végére 240-250 milliárd forint közé várják értékét.

Szemben az árral

Számos nehézség forrása az építőiparban az utóbbi években jelentősen felgyorsult áremelkedés. A járványhelyzet kissé fékezte az árak növekedését, de a szolidabb drágulást mutató 2020 után a termelői árak 2021-ben az előző évinél nagyobb mértékben, átlagosan 11 százalékkal növekedtek. A kereslet élénkülése és a költségek növekedése egyaránt alakította az árakat. A bérek 9 százalékkal nőttek, az építő alapanyagipar termelői árai pedig 9,1 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző évben a központi adatforrások szerint. Az építőanyagárak drágulása 2021 első félévétől vált egyre forróbb témává, mint emlékezetes, a kormány nyáron rendelte el a stratégiai fontosságú építőanyagok export regisztrációs kötelezettségét. A hullámvasútra tett nyersanyagárak épp csak megnyugodhattak volna, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A háborúba sodródottak mindegyike jelentős nyersanyagtermelő és exportáló ország. És nem csak az, hanem energiahordozók piaca tekintetében is kulcsszereplő, természeti és földrajzi adottságai miatt. A folytatást már ismerjük, de visszaugorva még a jelenlegi gazdasági folyamatokhoz képest még békebeli időkké szelídült tavalyi folyamatokhoz, látható, hogy valami elkezdődött, hiszen az árak már az infláció felett nőttek. Legerőteljesebben az ipari épületek és raktárak, a legkevésbé az útépítés termelői árai nőttek. Előbbi 14,5 százalékkal, utóbbi 8,3 százalékkal változott.

Az építési vállalkozók azonban tavaly még nem a rezsit, és nem az anyagárak változását, hanem továbbra is a szakmunkás- és mérnökhiányt említik a piaci helyzetüket legnagyobb mértékben akadályozó tényezőnek. Tegyük hozzá: évek óta. Beszédes adalék, illetve adatsor az építőiparban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, ami 2021-ben a nemzetgazdasági átlag 80 százaléka volt. A folyamatos és nagymértékű béremelések dacára az építőipar a nemzetgazdasági ágak rangsorában emiatt az utolsók között állt.

Kiugró kereseteket az egyéb építmények építése ágazatban látni, ahol az építőipari átlagot 31 százalékkal és a nemzetgazdaságit is számottevően meghaladó volt a foglalkoztatottak havi jövedelme.

Területi egyenlőtlenségek

A budapesti székhelyű vállalkozások az építőipar mindhárom ágazatában a termelés több mint egyharmadát állították elő, az építőiparban regisztrált vállalkozások több mint egyharmadának Budapesten vagy Pest megyében volt a székhelye 2021 végén a KSH közlése szerint. Az építőiparon belül a Pest megyei cégek súlya 13, a Bács-Kiskun-megyeiek súlya 9,4 százalék volt, a többi megyéé 5 százalék alatti. A legalább öt főt foglalkoztató építőipari szervezeteknél alkalmazásban állók csaknem 30 százaléka a budapesti székhelyű cégeknél dolgozott 2021-ben. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete Tolna megyében és Budapesten volt a legmagasabb, 489 ezer, illetve 412 ezer forint. A fizetések és az egy főre jutó termelési értékek is Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében volt a legalacsonyabb.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink