Kétszer már tárgyalta az Alkotmánybíróság, döntést azonban még nem hozott a köztársasági elnök által normakontrollra küldött bérlakástörvény ügyében – tudta meg a VG.
Jövő hét végén jár le az a 30 napos határidő, amin belül döntést kell hozni az Alkotmánybíróságnak a bérlakástörvényről, amit a parlament június 15-én megszavazott, de Áder János köztársasági elnök nem írta alá, mert álláspontja szerint az több pontos is sérti az alaptörvényt. Az Alkotmánybíróság már két tárgyalási napon tanácskozott a vitatott jogszabályról, de döntést csak jövő héten hoz – tájékoztatta a lapot Szántó Georgina, a testület kommunikációs vezetője.
Mint emlékezetes, a bérlakás-privatizációs törvényként emlegetett jogszabály olyan önkormányzati és állami tulajdonú bérlakások elidegenítését teszi kötelezővé világörökségi területen és annak védőzónájában –
- praktikusan a budai Várban és környékén,
- valamint az Andrássy úton
– amelyeket műemlékvédelmi okokból kizártak az 1993-1994-es bérlakás privatizációból.
Ezeket az állami és önkormányzati ingatlanokat lenne most kötelező eladni azoknak a bérlőknek, akik élni kívánnak a rendkívül kedvezményes,
a piacinál számottevően alacsonyabb áron történő vásárlási lehetőséggel.
A köztársasági elnök álláspontja szerint azonban alaptörvény-ellenes a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, azok feltétel nélküli, kötelező magántulajdonba adása az épületek speciális védelmi igényei miatt is, és aggályos a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, valamint az egyedi mérlegelés hiánya.
Az igen jelentős árkedvezmény lehetősége is feltehetően ellentétes az alaptörvény egyes rendelkezéseivel, és vitatható, hogy a vételár kedvezmény mértéke a bérleti idővel arányosan emelkedjen, hiszen a bérlőket nem terhelte ez idő alatt költség, és a bérleti díjak is alacsonyabbak a piacinál.
Kötelező lakásprivatizáció esetén ráadásul a kedvezményes ár helyett azonnali és teljes kártalanítás járna az érintett önkormányzatoknak vagy az államnak.
Így a bérlő csak piaci áron, egy összegben vehetné meg az adott bérlakást.
Amennyiben a köztársasági elnök kifogásait megalapozottnak találja az Alkotmánybíróság, akkor a módosítások elvetésével az egész törvénymódosítás értelmét veszti.
(Borítókép: Budai Vár, 2021.06.02. Fotó: Móricz-Sabján Simon, Világgazdaság)
