Boros Zsuzsa, a KSH statisztikusa az adatok kapcsán a Reuters beszámolója szerint kiemelte: az ipari termelés a második negyedévben lassabb ütemben bővült, mint az elsőben, így ez végülis lefelé húzó hatású volt a gazdaságra. A másik ilyen tényező – ahogy azt az elemzők is valószínűsítették – a mezőgazdaság volt, amely az eddigi jelek szerint a KSH megítélése alapján átlagos évet produkálhat.
A KSH adatai szerint szintén a gazdasági lassulás felé hatottak a nem-piaci szolgáltatások, így a kormányzati, az egészségügyi és oktatási beruházási kiadások. Ezek mellett pedig megemlítették, hogy a tavalyi második negyedévben az éves index hirtelen intenzíven emelkedett, azaz bázishatások is lefelé húzták a most közzétett 3,2 százalékos éves növekedési adatot.
Az NGM közlése szerint tartható lesz a 4,1 százalékos prognózis. A minisztérium jelzése szerint az EU-források felhasználása, a lakástámogatások, az adócsökkentések és a béremelések együttesen gyorsuló gazdasági növekedéshez járulnak majd hozzá a második félévben és ezekkel indokolja, hogy az első félévi 3,7 százalékos átlagos GDP-növekedés után végülis az egész éves átlagos növekedési adat 4,1 százalékra megemelkedik majd.
A Portfolio tegnapi elemzői konszenzusa azonban kissé óvatosabb volt ennél: 3,9, százalékos növekedést valószínűsített az elemzői kar.
