A horvát közutakon 2019-ben több mint 31 ezer közlekedési baleset történt, ezek 288 emberi életet követeltek.
Az uniós statisztika szerint ezzel a negyedik legrosszabb helyen állt az ország a tagállamok sorában. A halálos balesetek száma a pandémia első évében 20 százalékkal csökkent, ám az idén növekvő tendencia tapasztalható. A szerencsétlenségek többsége a sebességtúllépésből adódik. A horvát rendőrök mozgó készülékkel és tavalyig mintegy száz fix mérővel ellenőrizték az autósokat, több-kevesebb sikerrel. Az új rendszer egy-egy készülékének a radarnyalábja akár hat forgalmi sávot is lefed, és egyszerre 32 szabálytalankodót tud kiszűrni. Nemcsak a gyorshajtókat, hanem a kézből telefonáló sofőröket vagy az öv nélkül vezetőket, a záróvonalat átlépőket, a piros lámpán áthajtókat is figyelik. A 270 készülék felszerelése óta a közlekedésrendészek 210 ezer bírságot szabtak ki 88 millió kuna (közel 4,2 milliárd forint) értékben.
A külföldiek sem ússzák meg
Az ország EU-csatlakozása óta a tagállamok szabálytalankodó polgárai házhoz kapják a csekket, az unión kívüliek viszont könnyen megúszhatták mostanáig.
Az új rendszer azonnal jelzi a határőröknek, ha az adott jármű vezetője szabálytalankodott, így csak akkor engedik ki az országból, ha fizet. Ami a bírságok értékét illeti, egyelőre nem drákói a szigor. A berendezéseket eleve úgy kalibrálták, hogy a sebességhatár 10 százalékkal való túllépését még elnézik. Aki éppen csak átesik a bírságolandó kategóriába, 500 kunával (csaknem 24 ezer forinttal) megússza, az összeg viszont exponenciálisan növekedik, a felső határ 20 ezer kuna (941 ezer forint).
Nincs mindig bekapcsolva
A rendőrség szerint a kamerarendszer meghozta a várt eredményt, de még szélesítik a hálózatot. Hamarosan újabb hatvankét helyre telepítenek megfigyelőállomásokat. Közölték, hogy nem mindegyikük lesz állandóan aktív, mivel kevesebb a büntetőhardver, mint ahány fix kamera lesz az utakon. Hozzátették: az „alvó dobozoknak” is nagy az elrettentő erejük, hiszen a vezető nem tudhatja, hogy mikor melyik van éppen élesítve. A belügyi tárca kilátásba helyezte, hogy az új kamerarendszert az autópályákra is kiterjesztik. A sztráda felügyeletét az autópálya-rendőrség végzi.
Ők mindeddig inkább civil járművekből vadásztak a szabálytalankodókra, főként a gyorshajtókra.
A legtöbb dolguk az A3-as autópályán van. Ez az út vezet ugyanis Nyugat-Európából a Balkánon át Törökországba, és nem ritka, hogy a szlavóniai síkságon végighúzódó egyenes szakaszon szeretnének időt nyerni az autósok. Ez az etap azonban azért is veszélyes, mert félúton található Isztambul és München között, ezért a volán mögött ülők – akik csak apró szünetekkel szakítják meg az utat – itt már kezdenek elfáradni, a figyelmük lankad, s észre sem veszik, hogy mennyire tapossák a gázpedált.
Horvát sebességmérő az Osztrák-Magyar Monarchiában
A horvátok nagyon büszkék Josip Belušić (1847–1905) fizika- és matematikatanárra, a velociméterként bejegyzett sebességmérő feltalálójára. Az eszközt 1888-ban, Bécsben szabadalmaztatta, s egy esztendővel később, a párizsi világkiállításon a legjobbnak nyilvánították több mint 120 műszer közül. Egyéves kísérlet után egy újabb sebességmérőjét jegyezték be a francia fővárosban. Az első száz eszközt párizsi automobilokba szerelték be.
A találmány a járművek sebességét, a vezetés és leállás közötti időtartamot, valamint az utasok be- és kilépésének az idejét rögzítette. Ez a készülék a tachográf és taxaméter, illetve a ma használt mérőfelügyeleti eszközök előfutára volt.
A cikk a Figyelő hetilap szeptember 23-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: Figyelő-archív)
