A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott hadjáratát annak érdekében, hogy már 2022-ben elérjék a 3 százalék körüli költségvetési hiányt és ezzel az államadósság-ráta erőteljes csökkentését – jelentette be Matolcsy György hétfőn a Magyar Nemzet online platformján.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint
a 2022-es költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindult ebben az évben,
ezért kiindulópontjai hibásak, ezekre nem épülhetett jó büdzsé.
Az újraindítás helyett az infláció költségvetése lesz a jövő évre elfogadott büdzsé, hiszen a helyreállítás másfél éven belül megtörténik, ami inflációs kiugrásokat hoz magával, mert a kényszerűen felhalmozott kereslet nem találkozik azonnal azonos mennyiségű és szerkezetű kínálattal a belső piacon.
Miután ez más országokban is így lesz, az importált infláció szintén megugrik
– magyarázza Matolcsy György.
A költségvetés 5,9 százalékos GDP-arányos hiányából következő többletkereslet tovább fűti az inflációt, ami a kiugrásokat tartósan magas inflációs pályára terelheti.
A 2022-es költségvetés tehát inflációt gerjeszt az egyensúlyi pályára való visszaállás inflációt mérséklő hatása helyett.
A magyar gazdaság a V4-csoporton belül a legmagasabb adósságrátával rendelkezik, miközben a legmagasabb költségvetési hiányt tervezi 2022-re, ami egyben az EU harmadik legnagyobb hiánya is lenne – hívta fel a figyelmet a jegybank első embere.
Amennyiben a pénzpiacok a két számjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot – figyelmeztet Matolcsy György.
Ezt a moratórium célzott átalakítása (csak a valóban rászorulók folytathassák) és a jövő évi költségvetés módosítása védheti ki – vélekedett az MNB elnöke.
A jegybank vezetője elemzésében kifejtette azt is, hogy a 2020-es költségvetés hiánya mögött az állami beruházásoknak a GDP 7,1 százalékos mértékére tervezett költségei állnak. Ha ezt megfeleznék, azonnal lehetővé válna már 2022-ben az egyensúlyi pályára való visszatérés.
Az EU-ban az állami beruházások fedezetének átlagos aránya a GDP 3-3,5 százaléka közelében van és a pénzpiacok ezzel hasonlítják össze a magyar adatot.
A tervezett állami beruházások jelentős része ráadásul el sem indul 2021-ben, jó részük még 2022-ben sem, ezért felesleges megterhelni velük a költségvetést – figyelmeztet az MNB elnöke.
Írását ezúttal Baltasar Gracián XVII. századi spanyol jezsuita prédikátor tanár idézetével zárja, miszerint „a bölcs ember többet tanul ellenségeitől, mint a bolond a barátaitól”.
(Borítókép: MTI / Szigetváry Zsolt)
