Győr-Moson-Sopron különösen fogékony a vállalatfejlesztési programokra és döntésekre, ugyanis a legfejlettebb megyék közé tartozik, de a GDP termelő képessége húsz év alatt mindössze két százalékpontot javult, amely egyben a régió kétarcúságát is mutatja. Pintér-Péntek Imre a helyi kereskedelmi és iparkamara elnöke a konferencián elmondta, a régió jövője számára rendkívül fontos a vállalkozás fejlesztés, ugyanis ez az alapja annak, hogy megőrizzék a térség humántőkéjét. Most ugyanis erőteljes az osztrák piacok elszívó hatása. Ráadásul a „szomszédban” levő Pozsony is az uniós átlagszint felett áll GDP termelőképességben, míg Győr ehhez képest jóval szerényebb, tehát a szlovák főváros közelsége is kihívásokat generál. Az elnök szerint mind az ország, mind pedig a megye érdekében jó válaszokat kell kidolgozni a cégek fejlődéséhez és a gazdaság erősítéséhez. Ugyanerről a problémakörről beszélt a megyei főispán is, Széles Sándor szerint a kihívások, különösek azok, amelyeket Ausztria közelsége generál, folyamatosan erősödnek.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában összegezte a szervezet által betöltött híd szerepet, amellyel összeköti a vállalkozásokat a gazdasági döntéshozókkal. Úgy véli a mai gyorsan változó világban mindennél fontosabb a stabilitás és a stabil hátteret biztosító szakmai szervezetek.
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági minisztérium helyettes államtitkára előadásában összefoglalta a kormányzati intézkedéseket, amely hatására sikerült leszorítani az inflációt és alacsony szinten tartani. Ennek hatására már rég nem Magyarország vezeti az inflációs rangsort, mind a cseheknél, mind a románoknál nagyobb a pénzromlás üteme. Ráadásul az intézkedések hatására a hazai reálbérek csökkenését is (más országokhoz képest) gyorsan, 12 hónap alatt sikerült megállítani. A cseheknél ez a mutató 10 negyedéven keresztül gyengült. Ehhez képest azonban itthon nagy nehezen indul be a fogyasztás. Suppan Gergely szerint már dereng a fény az alagút végén, az élelmiszer kereskedelem beindulni látszik és a fogyasztás más termékeknél is élet jelet mutat, de a reálbérek alakulása közel nem korrelál a fogyasztás beindulásával. Suppan Gergely szerint ez a bizalmatlanság miatt alakul így, a fogyasztók a takarékosság felé fordultak. Holott a kormány célja a fogyasztás beindítása, mert egyrészt az adórendszerünk áfa bevétel-nehéz, másrészt a gyenge fogyasztás mellett a vállalatok sem hajlandóak beruházni. Pozitív trendnek nevezte, hogy a fogyasztás most a szolgáltatások felé kanyarodott, erőteljes a turisztikai és a vendéglátóipari kereslet növekedés. Ám a kiskereskedelmi forgalom visszaesése miatt elmaradó 1000 milliárd forint áfabevételt vissza kell építeni a rendszerbe, ez jelentősen növeli a kormányzat mozgásterét.
Az ipar hektikus alakulása az uniós problémákból adódik, különös tekintettel az alternatív hajtásláncú személyautók értékesítésének gyengébb teljesítménye miatt. Ez itthon is kihívásokat generál, de a különféle támogatások segíthetnek a nagyvállalati és a kisvállalati szektor számára. Suppan Gergely kiemelte, hogy a minisztérium különösen fontosnak tartja a KKV piac erősítését, ehhez pedig megvannak az eszközei.
A kamatkörnyezettel kapcsolatban úgy véli, 6,5-7 százalékos szintre kell most berendezkedni, az MNB-ben benne van még két 50 bázispontos csökkentés, de amíg az Amerikai Jegybank nem indul el a kamatcsökkentés iránybába addig a hazai jegybanknak is szűkebb a mozgástere.
Ami a minisztérium rövid és középtávú terveit illeti, Suppan Gergely megerősítette, hogy a minisztérium folytatja a felzárkóztatást az uniós átlaghoz. A cél, hogy a hazai gazdaság és peresze a bérek belátható időn belül elérjék az uniós átlag 90 százalékát. Megjegyezte, hogy ez hosszú folyamat, de nem végrehajthatatlan feladat.
Borítókép: Parragh László, az MKIK elnöke/Fotó: Vémi Zoltán/Világgazdaság
