Drámai hetet tudtak maguk mögött a tőkepiacok: a washingtoni botrányok – Trump kirúgta az FBI igazgatóját, ügyészi vizsgálat indult az elnök ellen – nyomott hagyott a részvénypiacok bizalmán is. A dollár fél százalékkal gyengült a világ vezető devizáihoz képest, az 500 legnagyobb kapitalizációjú amerikai részvény árfolyamalakulását mutató S&P 500-as index nyolchónapos mélypontra esett.
A zöldhasú az idén a legnagyobb heti árfolyamgyengülését szenvedte el. 2017-ben összesen 5 százalékot gyengült, jócskán kompenzálva ezzel a Trump megválasztása utáni dollár-erősödést. A dollár árfolyamának változása alapvető fontosságú az amerikai multinacionális társaságoknak. Így kihat az S&P 500-as index alakulására is, ami viszont a globális tőkepiacok egyik legfontosabb benchmarkja. Ha gyengül az amerikai fizetőeszköz, az kedvező hatással van a helyi cégek exportjának jövedelmezőségére.
A részvénypiacok elmúlt időszakban mért száguldását a kedvező vállalati kilátások okozták. Trump adócsökkentési, az infrastrukturális beruházásokra, valamint a szabályozás egyszerűsítésére vonatkozó ígéretei felhajtották az árakat. Az S&P 500 index kosarába tartozó vállalatok 90 százaléka már közölte első negyedéves jelentését. A cégek nyeresége átlagosan 15,2 százalékkal emelkedett – a Thomson Reuters adatai szerint. A vállalatok várakozásai szerint a második negyedéves nyereség további 8,5 százalékkal nő.
Az S&P 500-as vállalatok összesített árbevételének több mint a fele származik külföldről. Ha az energiaszektort nem számítjuk – lévén itt a bevétel túlnyomó részt belföldről jön -, az átlagos nyereség 13,2 százalékos növekedést mutat. Az index az idén 6,5 százalékkal emelkedett, míg a kis- és közepes vállalatok árfolyamalakulását mutató Russell 2000 index csupán egy százalékkal.
