Az építőipari volumenindexnél az épületek főcsoportban 4,0 százalék volt a csökkenés, az egyéb építmények esetében pedig 2,1 százalékkal volt alacsonyabb a termelés. Az épületek esetében új szerződést 457 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1543 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 2 százalékkal alacsonyabb állományt jelent az előző év azonos időszakéhoz képest. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 36 százalékos csökkenés után 110 milliárd forint értékű új szerződés keletkezett a hónapban, az állomány pedig 1578 milliárd forint volt, ami 30 százalékos éves megrendeléstömeg csökkenést jelent. A drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt.
Januárban folytatódott a nagyjából stagnáló trendre illeszkedő irány az építőiparban, és a makro tényezők is abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek nem fogják jellemezni az idei évet – mondta Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A meglévő szerződésállományok alapján rövid-középtávon egyelőre elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje és az iparági szereplők erőteljes véleménye alapján az idei év második felétől további lassulással lehet számolni. A jelentősen megnövekedett és idén év elején további 10-15 százalékkal tovább emelkedő anyagárak, az ugrásszerűen megnövekedett hitelköltségek, illetve a csökkenő magán- és visszafogott állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak. Idén 5 százalék körüli visszaesés jöhet az iparágban becslésünk szerint – a jövő évi szint pedig nagyon bizonytalan a rendelésállományok fényében -, ezzel együtt a következő néhány negyedévben a még folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosíthat. Ezen felül a továbbra is erőteljes támaszt jelentő ipari és logisztikai építkezéseknek is szerepe van a még érzékelhető keresletben, és a szerződésállományok szintje is relatíve magasan tartózkodik egyelőre, amiben azonban szerepe van a meglévő szerződések jelentős átárazásának is. Keresleti oldalról a hitelkereslet további látványos lassulása elkerülhetetlen a jelenlegi piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, azonban az energetikai felújítások szegmens továbbra is húzóerőt fog képviselni a kivitelezői piacon. Eközben a befektetői kereslet bár továbbra is élénk az ingatlanpiaci felmérések alapján, de a jelenlegi árszintekhez tartozó elérhető hozamokat összevetve az inflációkövető állampapírokkal már egyre kevésbé nyújtanak vonzó alternatívát, így átmenetileg ez a keresleti szegmens is lassulhat. A tavalyi évben a kivitelezési anyag és munkaerőköltségek piaci információk alapján nem ritkán 25-30 százalék körüli éves mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva, amik értelemszerűen vezethetnek az új beruházások iránti kereslet csökkenéséhez. Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet az egyéb makrotényezők mellett, így érzékelhető keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a következő időszakban, amit a megrendelésállományok jelenlegi szintje lehet képes ellensúlyozni azok kifutásáig.
Borítókép: illusztráció/Fotó: Délmagyarország
