“Folyamatosan telefonál, a kancellár meg újra és újra elmondja; Alekszisz, ez a téma a pénzügyminiszterekre tartozik’” – mondta Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter kedden, utalva a görög kormányfő erőfeszítéseire, hogy meggyőzze Merkelt.
Az eurózóna pénzügyminiszterei csütörtökön gyűlnek össze Luxemburgban, hogy döntsenek a görög mentőcsomag következő, 7 milliárd eurós részletéről. Abban egyetértés mutatkozik, hogy a pénzt megkapják a görögök, Schauble is így nyilatkozott kedden. Ciprasz azonban ennél többet szeretne elérni: az adósság egy részének elengedését.
Egyetlen komoly közgazdász sem hisz abban, hogy az ország képes lenne saját erejéből kiszabadulni a 300 milliárd eurós adósságcsapdából anélkül, hogy könnyítést kapna a hitelezőktől. Ehhez azonban az kéne, hogy Németországot, a legnagyobb hitelezőt győzzék meg.
Az elmúlt tíz évben Görögország saját belpolitikájának foglya volt, most a németeké.
Berlin kategorikusan visszautasít bármiféle adósságkönnyítést. Szeptemberben Németországban választások lesznek, Merkel és Schauble nem fog engedni, nem hagyják, hogy kampánytémává váljon a német adófizetők görögökre költött pénze.
Az elmúlt évek során azért a németek mutattak némi engedékenységet, így például enyhítettek a kamatterheken és meghosszabbították a futamidőt. Az érdemi könnyítés, az adósság egy részének elengedése azonban nem volt napirenden. Annak ellenére, hogy ezt a Nemzetközi Valutaalap, az IMF is szorgalmazza.
A görögök azt szeretnék elérni, hogy az Európai Központi Bank (ECB) visszavegye az országot a kötvényvásárlási programba. A program a jegybank monetáris élénkítését szolgálja. Erre akkor nyílna lehetőség, ha csökkenne a görög eladósodottság.
Ciprasz piaci nyomásra sem számíthat. A Grexit, a görögök kilépése az eurózónából már nem érdekli a tőkepiaci befektetőket. A görög adósság immár az ECB és az európai államok, főleg Németország számláin van. Athén nem veszélyezteti a globális tőkepiaci hangulatot.
Így Ciprasznak nem marad más választása – túl Merkel meddőnek látszó győzködésén -, mintsem végrehajtsa a hitelezők által elvárt megszorításokat. A múlt hónapban például csökkentették a nyugdíjakat. A németek stratégiája már a hiteltárgyalások kezdetén is az volt, hogy példát statuáljanak Görögországgal. Ez sikerült is, azóta az európai kommunikációban a görög gazdaság egyet jelent az inkompetenciával és a hozzá nem értésssel.
“Görögország gyarmat” – nyilatkozta a Politiconak Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter, azt magyarázva, hogy miért nem akarnak a lengyelek csatlakozni az eurózónához. “Nem szeretnénk megismételni ezt a forgatókönyvet” – mondta.
