A lakásépítési ágazatban dolgozók munkanélkülivé válásával a szociálisan leginkább veszélyeztetett rétegek kerülnének utcára – olvasható a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) Világgazdaság számára készített helyzetértékelésében.
A TLE szerint a válságkezelésnek az építőiparban prioritást kellene élveznie, mivel az ágazat multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül legalább négy-ötszörös. A járványhelyzet akut problémáinak kompenzálása után valós megoldást a beruházások ösztönzése, az építési projektek mielőbbi újraindulásának támogatása jelenthet.
A magyar lakásépítési piac eleve nehéz helyzetben vágott neki 2020-nak: már tavaly elkezdődött a lakásépítési engedélyek számának csökkenése, és
további visszaesésre lehetett számítani az újlakás-áfa 27 százalékra emelése és az áfa-visszaigénylés megszűnése miatt.
A szakma már korábban is konjunktúrakiegyenlítő intézkedéseket kért a kormánytól – emlékeztet a TLE. Bár a lakásépítések nem álltak le, az új projektek indításával már kivárnak a fejlesztők. Piaci vélemények szerint a járvány után jelentős kormányzati intézkedések nélkül 2020–21-ben nagyon kevés lakásprojekt fog indulni,
jövőre várhatóan 10 ezernél is kevesebb lakás épül fel, 2022-ben pedig még annál is kevesebb, a lakásállomány minőségi megújulása ismét lassul.
Tovább tart a hivatali ügyintézés, helyszíni szemlézés, az igazolások, használatbavételi engedélyek kiadása – jelezte Párdi Zsófia, a TLE projektvezetője, fejlesztői visszajelzésekre hivatkozva.
A lassulás most minden korábbinál súlyosabb következményekkel járhat: a 2020-ban befejezni tervezett projektek egy része a hatályos energetikai előírások figyelembevételével épül, ám a beruházások adminisztrációjának csúszása miatt ezek nem fognak megfelelni a 2021-től hatályos, új energetikai követelményeknek.
.
Borítókép: Győr, Tavirózsa lakópark (Fotó: Csapó Balázs, Kisalföld)
