Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MKIK rendezvényén reálisnak nevezte, hogy Magyarország 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Kiemelte, hogy a beruházási rátát a következő években 30 százalékra is lehetne növelni, ez a mutató a 2010-es 20 százalékról napjainkra 27-28 százalékra nőtt. Jelezte: a beruházásokat mára kétharmad részben belföldi forrásból finanszírozzuk, a külföldi forrásokon belül pedig nem az uniós pénzek a döntőek, hanem a működőtőke-befektetések (angol rövidítéssel FDI), amelyek egyre dinamikusabbá válnak. Az FDI beáramlásán belül jól láthatók a keleti nyitás eredményei: míg 2014-ben az ázsiai cégektől a tőke 19 százaléka érkezett, 2022-re 30 százalékra nőtt ez a hányad. Jelezte: a befektetések szerkezete is megváltozott, az utóbbi bő tíz évben eltolódás mutatkozott a szolgáltató szektor felől az ipar irányába. Rámutatott, hogy a külföldi tőkét megéri Magyarországon befektetni, hiszen 10 százalékos hozamot is elérhetnek nálunk a külföldi befektetők, míg a magyarok külföldi befektetéseinél ez az mutató 6-7 százalék – húzta alá. Nagy Márton arról is szólt, hogy bár sikerült az elmúlt tíz év alatt 3,7 millióról 4,7 millióra növelni a foglalkoztatottak számát, további félmillió munkavállalóra lenne még szükség, ráadásul a munkaerő minőségének javítását is el kellene érni. Nagyon fontos, hogy a magyar vállalatok exportképességét javítani tudja az ország, ebben ugyanis még nem sikerült áttörést elérni. Hozzátette, hogy növelni kell a magyar szereplők súlyát a beszállítói láncokban. Rámutatott, a kkv-hitelezésen belül 50 százalékot tesz ki a támogatott termékek aránya, ami a jelenlegi körülmények között szükséges, de „nem ez a normális”. Jelezte: a vállalati hitelpenetrációban Magyarország lemaradása uniós viszonylatban igen jelentős. A beruházásokat és az FDI-beáramlást továbbra is támogatnia kell a kormánynak, idén hozzávetőleg 4000 milliárd forintnyi beruházás megvalósulását segítik valamilyen formában a költségvetésből – ismertette. Nagy Márton a konferencián kiemelte: nem szabad letenni arról, hogy a felzárkózás Magyarországon folytatódjon, ehhez minőségi változásokra van szükség például a beruházások terén, de biztosítani kell a szükséges munkaerőt és az energiát, tovább kell növelni a bejövő működő tőkét.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint további félmillió munkavállalóra van szükség
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Kisebb adósságállományra és alacsonyabb államháztartási hiány melletti gazdasági növekedésre számít a kormány a következő egy-másfél évben, a növekedés mértéke a 4 százalékot is meghaladhatja 2024-ben – ezt már Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta a rendezvényen. A pénzügyminiszter jelezte, hogy komoly források, illetve fejlesztések várhatók az energiahatékonyság területén, a vállalkozások beszállítóként is részt tudnak venni ezekben a projektekben. Varga Mihály utalt arra: a következő egy-másfél év gazdaságpolitikájának legfontosabb elemei közé tartozik a családtámogatások fenntartása, emellett az adórendszerben folytatódik az adminisztrációs terhek csökkentése. A gazdaságfejlesztés új, hangsúlyos elemeként beszélt arról, a területfejlesztési szempontok is előtérbe kerülnek, hogy csökkenjen az ország egyes régiói közötti fejlettségbeli különbség. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy konszolidációt folytatják a költségvetésben. Erre az évre 3,9 százalékos államháztartási hiánnyal számol a kormány, jövőre pedig 2,5 százalékot terveznek, de ehhez további intézkedések kellenek. Az infláció jelentősen csökken majd a következő hónapokban, 2024 nyarára pedig 3 százalék körül lehet. Jövőre 3,5 százalékos munkanélküliségi rátával és 4 százalék feletti GDP-növekedéssel számol a kormány. A GDP-arányos államadósság 72,9 százalék volt tavaly, a várakozások szerint 2023-24-ben tovább csökken, és 2026-ra már 60 százalék alatt lesz – emelte ki a miniszter.
Varga Mihály jelezte: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentése szerint a magyar gazdaság növekedése középtávon fokozatosan felgyorsul, és 2024-től a külső egyensúlyi pozíciója jelentősen javul. Ismertette: Magyarország a szükséges energia 54 százalékát külföldről vásárolja, az energiaárak emelkedésének jelentős szerepe volt az inflációs folyamatokban. A pénzügyminiszter kitért arra is, hogy a kormány folytatja a családtámogatásokat, ebben a koronavírus-járvány és az energiaválság időszakában sem léptek vissza. Varga Mihály elmondta: a személyi jövedelemadó-bevallásokat már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti, ugyanezt szeretnék az általános forgalmi adó esetében elérni 2024-ig. A rendszer kiépítése jelentős adóadminisztrációs csökkenést eredményez majd a vállalkozásoknál – hangsúlyozta Varga Mihály.
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
