A jégkrémpiacot impulzív és innovatív termékek jellemzik, amelyek forgalma nagyrészt a fogyasztók lelkiállapotától függnek. Nem véletlen, hogy a világjárvány elmúlt két évében az eladások átmeneti megtorpanást mutattak. A világszinten mintegy 70 milliárd dollár értékű jégkrémpiac egyébként évente átlagosan 5 százalékkal bővült, a 230-250 milliárd forint méretű, hazai édességpiacon pedig 17 százalékos részesedésével a harmadik legnagyobb szegmensnek számít – derült ki a Magyar Édességgyártók Szövetségének tájékoztatóján. A jégkrémben benne van az egész világ, az élvezeti értéket nagyban befolyásoló, szilárd jégkristályoktól kezdve a zsírcseppeken és a folyékony összetevőkön át a gáznemű légbuborékokig az összes halmazállapotot felvonultatja – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke
Eléggé konzervatív a jégkrémfogyasztók ízlése mind a nemzetközi, mind a hazai piacon. Világszinten változatlanul a vanília a nyerő íz, amelyet a csokoládé és a gyümölcs követ a dobogón. A vásárlók a hagyományos jégkrémeket keresik, hazavihető, dobozos kiszerelésben, de a leggyorsabban a kézműves termékek szegmense bővül. Növekszik ugyan a mentes jégkrémek forgalma is, de piaci szeletük nem számottevő.
A magyarok kedvence a csokoládé, de az alapízek, a vanília és az eper mellett a hazai fogyasztók keresik a különlegességeket is, legutóbb a sós karamell aratott körükben nagy sikert. Bár az eladások több mint 95 százalékát továbbra is a hagyományos termékek forgalma teszi ki, az itthoni piacot íz, formátum, méret és csomagolás tekintetében egyaránt növekvő változatosság színesíti.
A legkeresettebbek a 100-249 milliliteres jégkrémek, amelyek a piac 30 százalékát adják, de terjed a multipack (már a forgalom 21 százaléka) és a „pint poharas” kiszerelés is, a hazavihető, dobozos csomagolás részesedése pedig már eléri a 48 százalékot. Erős ugyan a nagy gyártók jelenléte, a saját márkás termékek forgalma mostanra mégis elérte az eladások 40 százalékát – a fogyasztók konzervatívabb ízlése így meglepő márkahűtlenséggel társul.
Beszerzési áraikat éves alapon összehasonlítva a hazai jégkrémgyártók nagyobb arányú áremelkedést tapasztalnak – mondta előadásában Tischer Thomas, a környei Gelato Italiano fejlesztési igazgatója. A vizet megkötő, így a jégkristályok keletkezését stabilizátorként segítő szentjánoskenyérmag-liszt most például 600 százalékkal többe kerül, de már szinte minden alap- és csomagolóanyagért 100-170 százalékkal többet fizet a cég.
A kihívásokra a gyártó idén eddig azzal válaszolt, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően év közben is árat emelt, a termelés volumenét nem növelte az idény kezdetére, hogy kisebb létszámra, kevesebb külső raktár- és szállítási kapacitásra legyen szüksége, valamint alap- és csomagolóanyagot is csak azonnali fizetést vállaló ügyfelek már meglévő megrendeléseire szerez be, mondta az ügyvezető. A teljesítés átfutása ennek következtében lassul, de a kedvezőtlen folyamatok jövőre már olyan drasztikus jégkrémdráguláshoz vezethetnek, hogy csökkenni fog a kereslet, és a gyártók kénytelenek lesznek termékkínálatukat is szűkíteni, tervezett fejlesztéseiket pedig elhalasztani.
Hab a tortán, hogy piaci anomáliák következtében Európában cukorhiány is kialakulhat. Évi 16,5 millió tonna cukrot felhasználó régiónkban a fogyasztás 70 százaléka az élelmiszeriparhoz, 15 ezer vállalathoz köthető, amelyek összesen 700 ezer embernek adnak munkát, mondta Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára. A Kereskedelmi Világszervezet intervenciója és az Európai Unió cukorpiaci rendtartása nyomán 2006 és 2017 között csaknem felére csökkent az európai cukorgyárak száma és termelése, térségünk így exportőrből importőrré vált. Több más tényező – a fogyó répaültetvények, a klímakrízis, a növénybetegségek, a répa és a kukorica hozamcsökkenése – is közrejátszik abban, hogy a cukor és az izoglükóz (kukoricaszirup) kínálata egyre kisebb, miközben a behozatal a magas vámok és a szűkös kvóták miatt akadozik.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
