A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közleménye szerint a meggyszüret jellemzően a Duna–Tisza-közén kezdődik, és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében zárul. Idén 13 ezer hektáron termesztenek meggyet hazánkban, ennek a területi eloszlása a termőterület mérete szerinti sorrendben a következő:
- Szabolcs-Szatmár-Bereg,
- Heves,
- Pest,
- Győr-Moson-Sopron és
- Bács-Kiskun vármegye.
Az éves termésmennyiség jellemzően 60 ezer tonna körül alakul, és várhatóan idén is az átlag közelében lesz, bár a tavaszi fagyok, a virágzási időszak hideg, szeles, csapadékos időjárása, illetve a terméskötődési időszak erős hőmérséklet-ingadozása számottevő hullást okozott. Ugyan a gyenge terméskötődés általában terméskiesést okoz, ám a megmaradt gyümölcsök nagyobb méretéből adódóan az országos termés csak 15-20 százalékkal lehet kevesebb a tavalyinál.
A virágzáskori csapadékos idő miatt jelentkező súlyos moníliafertőzés ellen fokozott növényvédelmi beavatkozásokkal tudtak védekezni a termelők.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Fruitveb által korábban végzett felmérés szerint legnagyobb területen érdi bőtermő, újfehértói fürtös, debreceni bőtermő és kántorjánosi fajtát termesztenek.
A hazai lakossági meggyfogyasztás átlagosan évi 10-15 ezer tonna, a friss gyümölcs mellett a befőtt is nagyon népszerű, és egész évben megtalálható a boltok polcain. A magyar nemesítésű meggyfajták a kiváló beltartalmi értékeiknek köszönhetően a német piacon is nagyon keresettek.
A hazai meggy jelentős része, általában 60-80 százaléka exportra, legfőképp Németországba kerül, ennek tetemes része meggybefőtt.
Általánosságban a magyar meggy többsége itthon és külföldön is a konzerviparban hasznosul, emellett egyebek közt a hűtőipari (fagyasztott), légyártási, frisspiaci, szárítóipari, valamint a pálinkaipari felhasználása is jellemző.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
