Földkábelbe helyezték a villamos szabadvezetéket Kunpeszérnél a túzok védelme érdekében

Hírek
Átadta földkábel-fektetési projektje első szakaszát a Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) kedden a Bács-Kiskun megyei Kunpeszér határában, ahol több mint 200 villanyoszlop által tartott szabadvezetéket bontottak le annak érdekében, hogy a környéken élő túzokok ne szenvedjenek áramütést. A Kiskunsági Nemzeti Park területén zajlott beruházás értéke 560 millió forint.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az átadáson emlékeztetett: a madarakat fenyegető egyik legsúlyosabb veszély, hogy szabadvezetékkel ütköznek és áramütés miatt elpusztulnak. Becslések szerint akár 30-100 ezer madár is áldozatul eshet évente az ilyen jellegű baleseteknek.
    
A probléma kiküszöbölésére született 2008-ban az Akadálymentes Égbolt nevet viselő megállapodás, melynek keretében az áramszolgáltató társaságok vállalták, hogy a területükön fekvő, kiemelkedő túzok élőhelyek legkritikusabb vezetékszakaszait földkábelbe fektetik. Kunpeszér környékén a magyarországi túzokállomány több mint 40 százaléka él, ami becslések szerint 600-650 madár.

    
A többi középfeszültségű hálózatot működtető cég is végez már, illetve tervez a jövőben hasonló projekteket megvalósítani a túzokok élőhelyein. Várhatóan nem csak a kiskunsági, hanem a dévaványai és a kis-alföldi túzokok is nagyobb biztonságban lesznek a jövőben – tette hozzá Semjén Zsolt. Kiemelte: Európában Magyarország büszkélkedhet a legnagyobb és lassanként növekedő túzokállománnyal.

    
Kunpeszér határában a Nemzeti Közművek Zrt. az első földkábelbe fektetett szakaszt adta át kedden, amellyel 17,3 kilométer szabadvezetéket váltottak ki. A tervek szerint az NKM a Kiskunsági Nemzeti Park területén összesen 35 kilométeren váltja ki a légvezetékeket. 


    
Nagy István agrárminiszter kiemelte: Magyarország nemzetközi összehasonlításban is élen jár a szabadvezetékek "madárbarát" átalakítása terén. Hozzátette: nem csak a túzok, hanem a többi madár előhelyei környékén is csökkenteni kell a szabadvezetékek által okozott veszélyt. 

    
Fontos, hogy az áramszolgáltatók építsék be a madárvédelmi szempontokat a rendes, ütemezett felújítások, illetve új vezetékszakaszok kiépítése során – emelte ki Nagy István, aki az agrártárca segítségére is ígéretet tett. Mint elmondta: az Akadálymentes Égbolt megállapodásban megfogalmazott cél – vagyis, hogy 2020-ig az összes, madarakra veszélyes vezetékszakaszt átalakítsák -, csak részben lesz teljesíthető, de a munkát tovább kell folytatni.

    
Ismertetése szerint több országrészben zajlottak a kunpeszérihez hasonló beruházások, összesen 3446 kilométer hosszú vezetékszakaszon szigetelték az oszlopfejeket, 120 kilométer hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel.

    
Az NKM hálózati társasága, az NKM Áramhálózati Kft. csatlakozott az Agrárminisztérium és a nemzeti parkok túzokvédelmi projektjéhez és vállalta, hogy azokon a területeken, ahol a legnagyobb számban élnek a védett madarak, a légvezetéket földkábelre cseréli és elbontja a vezetékrendszert tartó oszlopokat – mondta Alkér Zoltán, az NKM infrastruktúráért felelős vezérigazgató-helyettese. A mostani beruházás során több mint 200 villanyoszlopot emeltek ki. 

    
Az NKM kiemelt célja a madárvédelmi szempontok szem előtt tartása, a fejlesztési irányokat az országos madárvédő szervezetekkel és a nemzeti parkokkal közösen határozza meg. A mostani projekt 2018-ban kezdődött és a továbbiakban is folytatódni fog, mivel a környezetért felelős nemzeti vállalatként ökológiai lábnyomuk csökkentésére is törekednek – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.  

    
Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója úgy vélekedett: történelmi jelentőségű a mostani beruházás, ami jó eséllyel a túlélést is jelenti a magyar puszta rejtőzködő és Európa legnagyobb testű, röpképes madarai, a túzokok számára.

    
A túzok fokozottan védett faj, természetvédelmi eszmei értéke 1 millió forint.

 

Borítófotó: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a túzok védelme érdekében végzett földkábelfektetésről tartott sajtótájékoztatón a Bács-Kiskun megyei Kunpeszér térségében 2019. április 9-én. A madárvilágot fenyegető legsúlyosabb veszélyek egyike a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés miatti pusztulás. Már több országrészben is zajlottak beruházások, összesen 3446 kilométer hosszú vezetékszakaszon történt meg az oszlopfejek szigetelése, 120 kilométer hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel és 2724 láthatóság-növelő eszközt helyeztek ki az ütközéses balesetek csökkentése érdekében. (MTI/Illyés Tibor)