Noha a május végi európai tanácsi csúcstalálkozón Magyarországnak sikerült elérnie, hogy az Oroszország felől vezetéken érkező kőolajra ne vonatkozzon az uniós embargó, azóta többször is felröppentek olyan hírek, melyek szerint az Európai Bizottság importvámot vetne ki az ilyen formában szállított orosz energiahordozóra. A magyar kormány ugyanakkor nem számol azzal, hogy ezt valóban meglépné Brüsszel. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy az embargóról szóló megállapodást utólag efféle szabályokkal átértelmeznék.
Ám nemcsak a kőolajjal, hanem a másik alapvető fosszilis erőforrással, a földgázzal kapcsolatban is elhangzik itt-ott a kontinensen, miszerint ennek behozatalát is tiltanák orosz földről. A kérdés húsba vágó hazánk számára, hiszen a földgáz tekintetében 75 százalékos az importkitettségünk, e hányad döntő részét pedig Oroszországból biztosítják. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezért is bocsátotta előre már hetekkel ezelőtt, hogy a kormány nem fog beleegyezni az orosz gáz behozatalának a szankcionálásába.
Állami felügyelet
Mint látható tehát, nem előzmények nélkül döntött a kabinet e hónap elején úgy, hogy egy esetleges földgázellátási veszélyhelyzet esetén elrendeli a Mol-csoporthoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. állami felügyelet alá vonását. Erre a katasztrófavédelmi törvény ad lehetőséget, ha fennáll egy veszélyhelyzet súlyosbodásának a közvetlen esélye. A kormánydöntés szerint az állam nevében a procedúra folyamán az energiapolitikáért felelős miniszternek, azaz a technológiai és ipari tárca vezetőjének, Palkovics Lászlónak kell eljárnia. Szükség esetén így ő tekinti át a cég vagyoni helyzetét, ellenjegyzi a kötelezettségvállalásokat, biztosítja a működőképességet, és kizárólagosan ő lesz jogosult dönteni a vállalat közgyűlésének a hatáskörébe tartozó ügyekben. Az FGSZ-t érintő rendelet akkor lép hatályba, ha a Magyar Közlönyben megjelenik a földgázellátási válság vészhelyzeti szintjét elrendelő miniszteri határozat.
A cég a döntés után kiadott tájékoztatásában közölte: e vészhelyzet olyan súlyos gázellátási zavart jelent, amikor nem áll rendelkezésre elegendő erőforrás az igények kielégítésére. „Az FGSZ Zrt. rendszer-üzemeltetőként folyamatosan monitorozza az ország földgázellátásának a folytonosságát, ám jelenleg nem tapasztal fennakadást” – húzta alá a társaság, amely nemcsak üzemeltetője, hanem tulajdonosa is az ország területét behálózó – mintegy hatezer kilométer hosszú – nagynyomású földgázszállító vezetékrendszernek; ez látja el mind a gázszolgáltatókat, mind az erőműveket, mind pedig a nagyipari fogyasztókat.
Tározók
Az FGSZ tehát nyugtatta a kedélyeket, megerősítve, hogy csak szükség esetére született a kormányrendelet. Bár az ország földgáztárolóinak a készletszintje május közepén a korábbi évek azonos időszakához képest jóval alacsonyabb szinten, 1,6 milliárd köbméteren állt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, fontos megjegyezni, hogy a betárolási időszak csak április elejével kezdődött. Persze ez önmagában még nem teljesen tisztázza a kisebb mennyiség kérdését, az azonban már részben igen, hogy tavaly áprilissal összevetve 14 százalékkal kevesebb kereskedelmi forrás állt rendelkezésre, a betárolás üteme ezért is maradt el némileg az előző esztendeitől.
További magyarázatul a Klímapolitikai Intézetnek a gázvilágpiaci árakkal kapcsolatos elemzése szolgál, amely a földgáztárolási kötelezettségekre vonatkozó európai uniós előírások apropóján született. Brüsszel ugyanis eredetileg azt tervezte, hogy a kapacitások nyolcvanszázalékos feltöltését írja elő a tagállamoknak – végül azonban jelentősen lazított ezen a koncepción. A Klímapolitikai Intézet tanulmányában rámutatott: többek között a magas világpiaci árak következménye, hogy a nyugat-európai, többségében üzleti alapon működő tárolók gyakran nincsenek feltöltve, mert nem lehet nyereségesen értékesíteni a készletezett gázt.
Ha Magyarország a mostani árak mellett feltöltené a tárolóit, fennállna a veszély, hogy csak veszteségesen vagy az energia jelentős drágításával tudná a gázt értékesíteni a fűtési szezonban. E létesítményeket az őszig várhatóan így is feltöltjük 80 százalékra, viszont az, hogy erre nem vagyunk kötelezve, biztosít némi mozgásteret, miszerint a feltöltés nagyobb részét akkor valósítsuk meg, ha ezt kedvezőbb ellenértéken lehet megtenni. Erre nincs garancia, ugyanis a világpiaci árak előreláthatólag hosszabb ideig magasak lesznek, azonban a – nagyrészt szerződéses orosz gázra alapuló – betárolás már elindult Magyarországon
– adtak szakmai támpontokat az intézet szakemberei.
Egyébiránt a hazai tározói kapacitás olyan jelentős volument képvisel, amely más országokkal való kooperációra is lehetőséget ad. Ennek jegyében kötött a napokban Szijjártó Péter egy olyan energetikai megállapodást Belgrádban, melynek értelmében Szerbia Magyarországon keresztül szerez be és nálunk tárol ötszázmillió köbméternyi földgázt a következő téli szezonban. A hazánkba irányuló földgázszállítás egy része már eddig is déli szomszédunkon keresztül érkezett, az idén például több mint 1,7 milliárd köbméter. A most aláírt szerződés szerint július elsejétől kezdik el a magyarországi tározókban készletezni a Belgrád által megvásárolt gázt, októbertől pedig napi 3-6 millió köbméteres adagokban juttatják el Szerbiába.
Rezsicsökkentés
A földgázhelyzettől természetesen elválaszthatatlan a hazai rezsicsökkentés kérdése. A hónap elején látott napvilágot az a hír, mely szerint a kormányzat július elsejei határidővel arra hívta fel a technológiai és ipari, valamint a pénzügyminisztert, hogy tegyen javaslatot „a visszaélések elkerülése érdekében” a rezsicsökkentési szabályok olyan módosítására, melynek alapján az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatásra kizárólag a lakossági fogyasztók jogosultak. Bár első körben tehát úgy tűnt, hogy a kisvállalkozók kiesnek a hatóságilag megszabott ár hatálya alól, a kabinet néhány nappal később úgy határozott: mintegy százezer mikrocég továbbra is a piacinál olcsóbban vásárolhatja az energiát, vagyis – mint Orbán Viktor fogalmazott a közrádióban – ők bent maradnak „a védett rezsiköltségvetésben”.
Energiahatékonysági beruházásokat sürgetnek a természetvédők
Legkésőbb az évtized végéig a hazai földgázimportot a negyedével, a teljes éves magyarországi gázfelhasználást pedig az ötödével lehetne csökkenteni a lakásállomány energetikai felújításával a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint. A szervezet arról tájékoztatta az MTI-t, hogy javaslatcsomagot dolgoztak ki egy EU-s forrásokból támogatandó országos energiahatékonysági program megvalósítására, amely Magyarország energiafüggetlenségének a megerősítése mellett tartós rezsicsökkentést eredményezne a lakosság széles körének. Egy komplex energetikai felújítással – hőszigeteléssel, valamint nyílászáró- és fűtés-korszerűsítéssel – az energiamegtakarítás lakásonként 60 százalék feletti lehet – hívta fel a figyelmet az MTVSZ.
Borítókép: GettyImages
