A Figyelő TOP200 klubestjén először Szajlai Csaba főszerkesztő, a Mediaworks gazdasági divízióvezetője köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy az este két fontos területe a kormányzat adópolitikája és a 2024-es adóváltozások, valamint az iparfejlesztés.
Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket
Fotó: Pető Sándor / Világgazdaság
Az adópolitika fő üzenete egy szóban a versenyképesség – mondta adópolitikai aktualitásokat ismertető előadásában Izer Norbert a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára. Rámutatott, az egykulcsos adórendszer bevezetésétől kezdve folyamatos építkezés zajlik bő tíz éve. A gazdaságfejlesztési eszköztárba bevezették a valós idejű digitális adatszolgáltatást. Ezek nyomán el tudták kezdeni a hosszú távra szóló adócsökkentést, többek közt a szociális hozzájárulási adó kulcsának mérséklését. A a koronavírus-járvány alatt célzott segítő intézkedéseket vezettek be. Az adórendszer alapjai nem sérültek, az adóhatóság a nála lévő információk birtokában immáron szolgáltatást nyújt, áfabevallási kiajánlást tervez bevezetni. A szolgáltatás első lépése az e-szja volt.
Az adópolitika vezérfonalai a jelenben is változatlanok – mondta – az adócsökkentés a gazdaságot jelentősen képes dinamizálni és a meglévők beszedésével növekvő adóbevételek érhetők el. Az adóadminisztráció csökkentése adócsökkentéssel ér fel – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve, a kicsi adók ideje lejárt, nem cél a kevesek által igénybe vehető sok kedvezmény.
Szólt arról is, a gazdaságfehéredésből jelentős többletbevétele származott a költségvetésnek. 2010 óta túlnyomórészt a munkát terhelő adók csökkentek, a fogyasztást terhelő adók felé tolva el a hangsúlyt. Látható, hogy 2022-ben több adóbevételt szedtek be mint 2021-ben, ugyanakkor a kevesebb adót többen megfizetik.
A magyar adórendszer versenyképességéről Izer Norbert azt mondta, az új mérési technika szerint is 11. helyen áll világszinten a magyar adórendszer. Ehhez hozzájárult többek között az egykulcsos személyi jövedelemadó vagy az egyszámjegyű társasági adó. Amíg 2010-ben az áfabevételek ötöde nem teljesült, (a régiós átlag 25 százalék volt), 2021-ig az áfarés viszont 4,4 százalékra csökkent.
A jövő évi változásokról szólva a globális minimumadót emelte ki, ami a 750 millió eurónál több a céges éves árbevétellel rendelkező vállalatokat érinti, a hazai cégek egy százalékát érinti. Jövőre életbe lép az e-áfa rendszere a kiajánlással, 2025-től él az e-nyugtarendszer, felváltja a papír alapú nyugtát, csak az kaphatja meg papíralapon, aki ezt kéri, az intézkedés egyúttal a garancialeveleket is kiváltja. A borászati termékek juttatása mentesül a közterhek alól, végül pedig a jövedéki adó mértéke 10 forinttal csökken a kereskedelmi célú gázolajvásárlás esetében.
Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára előadásában azt mondta, a magyar ipar alapjai erősek maradtak, az export pedig jó mérlege a versenyképességnek. A cégek megkérdezése nyomán készülő iparstratégia főbb szempontjai között említette a tudásalapú versenyképességet, a minél szélesebb körű digitalizációt. A válságkezelést nézve a legnagyobb kihívás az energiaárak elszabadulása volt – ez felveti a hosszú távú versenyképesség mikéntjét is. Ezért szükséges a megfizethető, minél zöldebb energia és a lehető legnagyobb szuverenitás – tette hozzá.
Négy fő pillért említett: a patriotizmust, a hazai piac védelmét, a technológiát – itt és a fenntarthatóságban is nagy munka van még, és kiemelten fontos az ellátásbiztonság is. A hazai beszállítói szektor fejlesztése, a K+F támogatása, kiemelten gondolva a kapcsolatépítésre, és a magyar bajnokok kiemelése szintén kiemelt szempontok.
A készülő stratégia főbb intézkedési területek között említette:
– A koordinációt: szolgáltatóbb állam szükséges, nem csupán a pályázatok kiírása.
– A szabályozást: az adminisztratív terhek csökkentése és az itthon gyártott termékek esélyegyenlősége.
– A támogatáspolitikát: a patrióta szemlélet mellett a források hatékony felhasználása is szempont legyen.
– A külső környezetnek is van jelentősége, a megfelelő munkaerő jelenléte és a duális képzés szerepe.
Borítóképen Izer Norbert államtitkár, fotó: Fürjes Viktória
