A kormány benyújtotta a 2023-as központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz az úgynevezett fejezeti köteteket. Ez tartalmazza az államháztartás mérlegét a 2022-2025-ös évekre vonatkozóan, konkrétan a főbb kiadási és bevételi számokat részletezve. A dokumentumból kiolvasható, hogy a kormány tartósan számol a Rezsivédelmi Alap fenntartásával és az ebből fakadó költségekkel.
Ami a makrogazdasági pályát illeti, hangsúlyos elem a következő évekre nézve, hogy a kormány erőteljesen mérsékli a központi költségvetés hiányát.
A javaslatból kiderül, hogy a jövőre tervezet 3,5 százalékos GDP-arányos deficitcél után 2024-ben 2,5 százalékos, 2025-ben 1,5 százalékos, 2026-ban pedig 1 százalékos deficittel számol. Az éves gazdasági teljesítmény vonatkozásában 2022-ben 68 ezer milliárd forintot ér el a bruttó hazai termék (GDP), ez az érték 2026 végére pedig 87 ezer milliárd forint fölé nőhet.
Miként a Figyelő beszámolt róla, a kormány jelentős bevételt remél idén és jövőre is az extraprofit különadókból: 2022-ben mintegy 800, 2023-ban pedig 1000 milliárd forintos pluszt.
A különadók részletezéséből kiolvasható, hogy még 2023 után is számol a kormány bevétellel. A 2023-ban visszavezetendő reklámadóból abban az évben 15 milliárd forinttal kalkulál a PM, amely utána fokozatosan növekedhet. A pénzügyi tranzakciós illeték esetében a 2023-as 323 milliárd forintos bevétel után 335 milliárd forintot vár a kormány 2024-ben, majd követően is tovább növekedhet az innen érkező költségvetési plusztétel. A légitársaságok különadója sem szűnik meg, 30 milliárd forintos bevételt remélnek ebből a 2022-2026 közötti időszakban. Ugyanakkor a többi érintett területen – bankok, biztosítók, kiskereskedelem, telekommunikáció, energiaszektor – a különadókból befolyó bevétel csökken 2024-től.
Közben Varga Mihály pénzügyminiszter közösségi oldalán közölte, hogy 436 indítvány érkezett az ellenzéktől és ezek összességében 4600 milliárd forinttal térítenék el a 2023-as büdzsét.
Ez közel azonos összeg, mint amit rezsivédelemre, honvédelemre és családvédelemre szeretnénk költeni
– mondta videóüzenetében. Hozzátette: 2360 milliárddal akar több társasági adót ráterhelni a vállalkozásokra az ellenzék és 200 milliárd forinttal több karbonadót szeretne beszedni. S az eredetileg 1230 milliárdosra tervezett költségvetési tartalékot 1900 milliárd forintra növelnék az ellenzéki pártok. „A baloldali javaslatok veszélyeztetnék a stabilitást, növelnék a költségvetési hiányt és az államadósságot. A költségvetés tervezésekor csak a felelős, átgondolt javaslatokat tudjuk támogatni” – fűzte hozzá a pénzügyminiszter.
Borítókép: Máthé Zoltán / MTI
