A világ labdarúgásának története II. című ötkötetes munkát B. Bába Éva professzor, Dénes Tamás sportszakíró és Sándor Mihály sporttörténész jegyzi. A monumentális mű, ami maga is tudományos igénnyel íródott, a hasonló méretű magyar focikönyv folytatása. A könyv és az együttműködés bemutatására a 2:0 magyar győzelemmel végződő magyar-litván EB-selejtező mérkőzést megelőző órákban kerítettek sort a Szöllősi György vezette szervezők. A Nemzeti Sport főszerkesztője egyben az esemény moderátoraként is közreműködött.
A most piacra kerülő tudományos igényű könyvsorozat kapcsán Bács Zoltán arról beszélt, hogy a sporttörténeti kutatások, és az ezek nyomán megjelenő publikációk nagyon fontos szegmensét képviselik az egyetem sportéletének, illetve tudományi aktivitásának. A kancellár, aki a sport újszerű szemléletének úttörője a DE-en, kifejtette: az egyetemen ez a munka a kutatás, képzés és gyakorlati sport sokrétű kooperációját feltételező sportkoncepció alapján folyik, amiben az egyes területek kölcsönösen erősítik, illetve, kiszolgálják egymást. A koncepció – csakúgy, mint a Debreceni Egyetem szinte valamennyi aktivitása – piaci szemléletű, vagyis olyan kutatásokat végeznek, olyan képzéseket akkreditáltatnak, amelyekre a sportélet igényt tart. Ezen szemlélet mentén alakították ki, és bővítik folyamatosan az intézményben elérhető, sporthoz kapcsolódó szakokat is. Jelenleg sportközgazdászt, sporttörténészt, sportmenedzsert ugyanúgy képeznek, mint a sportélettanoz értő elméleti szakembert. A kancellár emlékeztetett, az országban elsőként a DE-n vezették be a hallgatók számára a kötelező testnevelés órákat.
A könyvbemutató alkalmával az MLSZ elnök szorgalmazta, hogy angol nyelvre is lefordítsák a könyvet, közölte, a nemzetközi menedzselésében oroszlánrészt kíván vállalni. Csányi Sándor kiemelte, a DE olyan tudományos hátteret képes adni a sportolók felkészítéséhez, ami Magyarországon egyedülálló. Ennek előnyeit az MLSZ képzésekben is használni szeretnék, ezért örömmel várják azokat a DE-en végző szakembereket, akik ebben a labdarúgó szövetség partnerei lehetnek.
Fotó: Fernando Bizerra / MTI/EPA/EFE
A tudományos módszereket a sportteljesítmény fokozására használni nem új gondolat, ám a technika fejlődésével számos olyan új lehetőség nyílt ezen a területen, amit a DE kutató is ki szeretnének használni. Balogh László, a DE Sporttudományi Koordinációs Intézetének igazgatója erről nyilatkozva portálunknak elmondta, a számos biostimulációra lehetőséget nyitó terület közül, most a neuroscience, vagyis az idegrendszer vizsgálata, és stimulálása tűnik a legígéretesebbnek.
– Az űrtechnológiából bekerültek a sporttudományba olyan új eszközök, amelyekkel közvetlenül sportolás közben is képesek vagyunk monitorozni az agy és az idegrendszer tevékenységét. Ezek különösen az olyan sportágakban tehetnek nagy szolgálatot, ahol nagyon rövid idő alatt nagyon gyorsan kell jó döntést hozni. A labdarúgás pont ilyen, hiszen a leggyakrabban előforduló játékelem a fociban nem az átadás, a fejelés, a kapura lövés, vagy a szerelés, hanem a döntés. A játék minden pillanatában, minden ezredmásodpercben minden játékosnak döntést kell hoznia: helyezkedjen, induljon-ne induljon, passzoljon. Mivel a leggyakrabban előforduló játékelem a döntés, nekünk, sporttudósoknak ennek a gyors, hatékony és adekvát meghozatalában kell támogatnunk a sportolókat.
A döntés hátterében nagyon komoly kognitív idegrendszeri folyamatok állnak, mi neurofeedback tréninggel tudjuk ezeket a folyamatokat stimulálni. Ez a biofeedback tréning egyik formája, amivel tudjuk fejleszteni az idegrendszert, a maximális- vagy gyors erőt, a robbanékony erőt, az aerob vagy anaerob állóképességet. Ebben már jelentős tapasztalatunk van, hiszen dolgoztunk, illetve most is dolgozunk együtt olimpikon vívóval, válogatott kézilabda kapusokkal, labdarúgó-, vagy éppen futsal kapusokkal.
Az idegrendszer stimulálásához az edzésprogramot, az edzéstervet a sporttudós és az edző közösen állítja össze.
– A feladatokon keresztül stimuláljuk az idegrendszert, illetve kihívások elé állítjuk a kognitív képességeket, az észlelést, az érzékelést, a figyelmet, a gondolkodást, a mögötte lévő kreativitást, az intelligenciát. Ha ezeket megfelelő mennyiségben és megfelelő minőségben ismételjük, az idegrendszer adaptálódni, alkalmazkodni fog. Ez a tréning gyakorlati része. Van egy laboratóriumi-vizsgálati része is, amihez egy EEG alapú eszközt használunk. Ez a folyamat, maga a neurofeedback, ami során különböző stresszhelyzeteket kell megoldania a sportolónak, mint vizsgálati személynek, miközben egy monitoron látja a saját élettani paramétereit. Ennek során megtanulja például azt, hogy hogyan lehet optimális szintre beállítani a stresszt, hogyan lehet a figyelem-fókuszt megtartani. A tanultak alkalmazása folyamatosan kitolható percről percre, az eredmény pedig az lesz, hogy a pályán még tovább tud koncentrálni a játékos, hogy nagyon gyorsan tud jó döntéseket hozni.
Balogh László kiemelte, az a tény, hogy az idegrendszer fejleszthető, természetesen régen ismert, ám a sportolók teljesítmény-javítására Magyarországon kevésbé alkalmazták, pedig ezek az eljárások nagy kitörési lehetőséget jelenthetnek, és akár némi versenyelőnyt is hozhatnak a nemzetközi mezőnyben.
Borítókép: illusztráció/Fotó:GettyImages
