Ellentétes az uniós joggal azon emberek haszonélvezeti jogának megvonása, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak – döntött az Európai Unió Bírósága. A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítéletében úgy vélekedett, hogy a magyar intézkedés sérti a tőke szabad mozgásának elvét.
Az FM szerint ugyanakkor a kifogásolt magyar törvény célja éppen, hogy az volt, hogy a magyar földet ne lehessen többé külföldi spekulánsok kezére játszani, ahogy az a balliberális kormányok alatt történt. A külföldi spekulánsok ugyanis már a baloldal kormányzása idején arra készültek a zsebszerződések megkötésével, hogy ha 2011-ben lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma, akkor 600 ezer hektár magyar földet szereznek meg.
A luxemburgi ügy előzménye, hogy egy külföldiekből álló társaság – egy osztrák állampolgár, a többiek németországi lakhellyel rendelkeztek – magyarországi mezőgazdasági földterületek feletti haszonélvezeti jogát a magyar hatóságok kártalanítás nélkül megszüntették a nemzeti jogszabályok új rendelkezéseire hivatkozva. A magyar szabályozás előírja, hogy ilyen jog a továbbiakban csak az érintett mezőgazdasági földterület tulajdonosának közeli hozzátartozója javára létesíthető, illetve tartható fenn.
A sértettek úgy vélték, hogy ezen új rendelkezések ellentétesek a tőke szabad mozgásának elvével, ezért a határozat megszüntetését kérték a bíróságtól. Az uniós törvényszék döntése szerint vitatott szabályozás a tőke szabad mozgásának korlátozását jelenti függetlenül attól, hogy rendelkezik-e a haszonélvezeti joguktól megfosztott emberek kártalanításáról, ugyanis a szabályozás megfosztja a más tagállamokból származókat attól, hogy továbbra is éljenek haszonélvezeti jogukkal vagy azt másokra átruházzák.
Az uniós bíróság szerint hátrányos megkülönböztetés az a követelmény is, hogy közeli hozzátartozói viszonynak kell fennállnia a haszonélvezet jogosultja és a földterület tulajdonosa között. Magyarország azon szándékával kapcsolatban, amely meg kívánja akadályozni, hogy a mezőgazdasági földterületek tulajdonjogának megszerzését tiltó szabályozást külföldi állampolgárok és jogi személyek leplezett szerződésekkel – úgynevezett zsebszerződésekkel – megkerüljék, az uniós bíróság megállapította: a magyar szabályozás a „visszaélésszerű gyakorlat általános vélelmét” állítja fel, ugyanis azt feltételezi, hogy mindenki, aki a tulajdonossal nem közeli hozzátartozói viszonyban áll, visszaélésszerűen jár el. A vitatott intézkedés, amellyel Magyarország arra törekszik, hogy a termőföldeket azok számára tartsa fent, akik azokat megművelik, valamint az, hogy meg kívánja akadályozni a földek spekulatív célú megszerzését, a bíróság szerint nem mutat semmilyen kapcsolatot a célkitűzésekkel, és ennek megfelelően nem alkalmas azok elérésére.
Az FM szerint ugyanakkor a külföldiek földszerzését a nemzeti kormány megakadályozta a zsebszerződések felmondásával, a magyar föld alkotmányos védelmével és az új földtörvénnyel. A kormány célja változatlan: „a magyar földet magyar kézben akarjuk tartani, meg akarjuk védeni a külföldi spekulánsoktól, a kisbirtokok, a családi gazdaságok arányát növelni, a nagybirtokok arányát csökkenteni akarjuk. Mindez erősíti a vidéki középosztályt, növeli a munkahelyek számát, a vidék életképességét” – hangsúlyozta az FM.
„Ezért minden eszközzel harcolni fogunk a magyar föld, a magyar gazdák és a nemzeti érdekek védelméért. A mostani brüsszeli döntés azt is jelzi, hogy ha április 8-án az ellenzék jut hatalomra, akkor a magyar föld ismét veszélyben lesz. Ahogy arra már Karácsony Gergely is utalt, elvennék a magyar gazdáktól az általuk tisztességesen megvásárolt földeket, és ahogy ez a brüsszeli döntés is jelzi: külföldi spekulánsok kezére játszhatnák” – tette egyértelművé az agrártárca.
