Az amerikai Federal Reserve, a Bank of England, valamint a Svájci Nemzeti Bank is emelte irányadó kamatát a héten. Az FTSE indexcsalád fejlett és feltörekvő piacokat követő alindexei 5,5 százalékkal zuhantak a múlt hét óta, ami a legrosszabb teljesítmény a pandémia 2020 márciusi kitörése óta. Az óceán túlpartján a legnagyobb kapitalizációjú, az USA-ban is bevezetett részvények árfolyamalakulását követő S&P 500 index csütörtökön 3,3 százalékkal zuhant.
Pénteken az európai kereskedelemben némi korrekció következett be, az európai Europe Stoxx 600 reggel 1,3 százalékkal erősödött az előző napi 2,5 százalék csökkenést követően. A határidős piacon az S&P futures 1,1 százalékkal növekedett. Ázsiában az irányadó japán Topix 1,7 százalékkal esett vissza, a kínai CSI 300 viszont 1,4 százalékkal tudott emelkedni.
A svájci jegybank csütörtökön meglepte a piacokat, a globális pénzügyi válság, 2007 óta első ízben emelt kamatot, ráadásul fél százalékponttal. Az alpesi országban az infláció a múlt hónapban 14 éves csúcsra szökött fel. Nem sokkal később a Bank of England emelt 0,25 százalékpontot, s figyelmeztetett arra, hogy a szigetországban az infláció az idén 11 százalék fölé emelkedik. Egy nappal korábban az amerikai Federal Reserve szigorított 0,75 százalékkal – ekkora mértéká emelésre 1994 óta nem volt példa.
“Az egyre agresszívebbé váló jegybankok ellenszelet jelentenek a világgazdaság és a vállalati profitkilátások számára” – kommentálta a helyzetet a UBS Global egyik elemzője, hozzátéve, hogy a recesszió valószínűség minden kamatemeléssel tovább nő, különösen nehéz elképzelni, hogy az amerikai gazdaság zökkenőmentesen érne földet. A bizonytalan makrogazdasági helyzetet tükrözi a tőkepiacok volatilitását mutató VIX index is, a Wall Street “félelem-barométere”, amely 32 ponton állt pénteken, jóval hosszútávú átlagértéke felett.
A kötvénypiacon a 10 éves amerikai állampapír hozama 0,08 százalékkal 3,23 százalékra csökkent. Az elmúlt napokban ide-oda rángatták a hozamokat a befektetők, igyekeztek belőni a Fedtől várható további kamatpályát. Az amerikai jegybank befejezi kötvényvásárlási programját – ennek a beárazása is zajlik. A szokatlanul magas Fed kamatemelést megérezték a vállalati adósságpiacok is, a befektetők 6,6 milliárd dollárt vontak ki a gyengébb hitelminősítésű amerikai vállalati kötvényekbe fektető alapokból.
A német 10 éves államkötvény, a Bund hozama 1,66 százalékra süllyedt, miután egy nappal korábban még emelkedett, reagálva arra a hírre, amely szerint az Európai Központi Bank “töredezettséget megszüntető” eszközön gondolkodik. Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy az EKB kénytelen valamit kitalálni, hogy júliusra várható kamatemelését követően ne csússzon nagyon szét a német és az olasz kötvények hozama. A kamatemelés megdrágítja a nagyobb államadósággal rendelkező eurozóna tagországok, például Olaszország és Görögország kamatterheinek finanszírozását.
A devizapiacokon a jen 1,8 százalékkal 134,62-re gyengül a dollárral szemben. A Bank of Japan (BoJ) továbbra sem változtat ultralaza monetáris politikáján.
Címlapkép: PuzzlePix/Shutterstock
