Félszázadik alkalommal rendezik meg a davosi Világgazdasági Fórumot

Hírek MTI
Január 21-24. között rendezik meg az 50. davosi Világgazdasági Fórumot, amelynek idei mottója: Érintettek (szakértők és döntéshozók) az összetartozó és fenntartható világért.

A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) egy svájci nonprofit alapítvány, amely független nemzetközi szervezetként a világ helyzetének javítása mellett kötelezte el magát. Székhelye a Genf melletti Cologny, legismertebb rendezvénye az évente megszervezett davosi találkozó, amelyen

a világ politikai, társadalmi és gazdasági vezetői gyűlnek össze, hogy megvitassák a legégetőbb globális kérdéseket, meghatározzák a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat.

A tanácskozás története 1971-ig nyúlik vissza: Klaus Schwab német közgazdász csaknem ötszáz nyugat-európai vállalatvezetőt hívott meg a davos-klostersi üdülőhelyen általa szervezett Európai Vállalatirányítási Szimpóziumra, hogy az amerikai multinacionális vállalatok terjeszkedése miatt aggódó menedzserekkel megismertesse az amerikai vállalatvezetési módszereket.

Az eszmecsere szakmailag és anyagilag is gyümölcsöző volt, támogatókra is talált, Schwab pedig 25 ezer svájci frank nyereséget könyvelhetett el. Az összegből még abban az évben megalapította az Európai Vállalatirányítási Fórumot, amelyet a korabeli sajtó „egy ötlet diadalaként” méltatott.

A tanácskozásokon 1973-tól – a Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer összeomlása és az arab-izraeli háború kitörése után – a gazdasági és társadalmi kérdések elemzése került a középpontba, 1974-től a meghívottak körét politikusokkal, újságírókkal, vezető értelmiségiekkel bővítették. 1975-ben, az első tengerentúli (mexikói) küldöttség megérkezésével a globális nyitás is elkezdődött, az anyagi alapok biztosítására 1976-ban tagdíjfizetéssel egybekötött szervezeti tagsági rendszert vezettek be.

A napirenden az európai együttműködés helyett egyre inkább a világméretű együttműködés lehetőségei, kérdései szerepeltek.

A tanácskozás 1987-től Világgazdasági Fórum néven ült össze, két évvel később már a résztvevők több mint fele Európán kívüli országból érkezett. Az éves találkozók számos fontos nemzetközi kezdeményezés kiindulópontjává váltak, sőt, politikai konfliktusok megoldásában is szerepet játszottak, történelmi események helyszínéül szolgáltak. A világgazdasági fórumot 2015-ben hivatalosan is nemzetközi szervezetként ismerték el, ami új fejezetet nyitott a magán- és közszféra együttműködését elősegítő globális fórum történetében.

Davosi érdekességek, történelmi pillanatok:

  • Valószínűleg az alapító Klaus Schwab az egyetlen ember, aki valaha is lecsapta a telefont a francia elnöknek. Még az 1970-es években történt, hogy arra kérte titkárát, hívja fel neki Giscard d’Estaing-t. A titkár azonban nem az üzletember Olivier Giscard d’Estaing-t, hanem annak fivérét, Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnököt kapcsolta. Amikor Schwab meghallotta az elnök jellegzetes hangját, ijedtében és meglepetésében letette a kagylót.
  • Az 1979-es találkozó alkalmával rendezett első jótékonysági hangversenyen a zürichi kamarazenekar koncertjét vendégként az akkori angol miniszterelnök, Edward Heath dirigálta.
  • 1987-ben Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter felszólalásában az „Adjatok egy esélyt Gorbacsovnak!” szavakkal ösztönözte a résztvevőket a Szovjetunióval való kapcsolatok felvételére. Beszéde fontos eseménynek bizonyult a hidegháború lezárásának folyamatában.
  • A törökök és a görögök 1987-ben már-már fegyveres konfliktus rémével fenyegető vitájának elsimítása is a davosi fórumnak köszönhető: Turgut Özal török és Andreasz Papandreu görög kormányfő 1988-ban itt írta alá a kapcsolatok normalizálását, a magas szintű párbeszéd felújítását tartalmazó nyilatkozatot.
  • 1989-ben Davosban zajlott le az Észak- és Dél-Korea közötti első miniszteri szintű találkozó, 1990-ben pedig Helmut Kohl nyugatnémet kancellár itt tárgyalt a német újraegyesítésről Hans Modrow keletnémet kormányfővel. 1992-ben Frederik Willem de Klerk dél-afrikai elnök, Nelson Mandela és Mangosuthu Buthelezi zulu politikus davosi közös megjelenése adott új lendületet a korábban fajüldöző állam átalakulásának.
  • Az amerikai elnökök közül először Ronald Reagan ismerte fel Davos jelentőségét, és több alkalommal is küldött videóüzenetet. Hivatalban levő elnökként először – és sokáig egyedüliként – 2000-ben Bill Clinton vett részt az eszmecserén, amelyen 2018-ban Donald Trump elnök személyesen mutatta be „Amerika az első” politikai programját a világ politikai és gazdasági vezetőinek. A tavalyi találkozón való részvételt belpolitikai okokból lemondta Donald Trump és az amerikai küldöttség (a részleges kormányzati leállás miatt), az idén azonban ismét Davosba jön.
  • A Világgazdasági Fórum éves találkozóit Davosban tartják, ez alól csak 2002 volt kivétel, amikor a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a szolidaritás kifejezéseként New Yorkban üléseztek.

A davosi fórum előtt minden évben közzéteszik a Globális kockázatok című jelentést. Eszerint 2020 legvalószínűbb kockázati tényezőit a szélsőséges időjárás, a sikertelen alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, a természeti katasztrófák, a biodiverzitás csökkenése, valamint az ember okozta környezeti katasztrófák jelentik, míg a legpusztítóbb hatásúak a sikertelen alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, a tömegpusztító fegyverek, a biodiverzitás csökkenése, a szélsőséges időjárás, valamint az ivóvízhiány lesznek.

.

Borítófotó: A Világgazdasági Fórum 50. davosi találkozójának helyszínéül szolgáló kongresszusi központ 2020. január 19-én. Az idén január 21. és 24. között tartandó négynapos tanácskozáson a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói a legégetőbb globális kérdéseket vitatják meg, illetve határozzák meg a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat. (MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink