Bár tőlük nyugatabbra nem ropognak a fegyverek, a kontinensen – részben épp az orosz-ukrán konfliktus hatására – sok ország lépett hasonló útra. A közép-európai államok tavaly átlagosan 13 százalékkal növelték a katonai kiadásaikat, a teljes kontinensen pedig ez a mutató 1,7 százalékkal nőtt, méghozzá összesen 328 milliárd dollárra. A válság idejét jellemző megszorítások tehát kezdenek szertefoszlani. Bár sok ország, például az emlegetett Ukrajna, főleg az Egyesült Államokból szerzi be az új hadi eszközöket – jellemző, hogy a tíz legnagyobb ágazati cégből hatnak az USA-ban van a székhelye – a kiadások felpörgése az európai gyártóknak is jó hír.
Az öreg kontinensen páncélozott járművek gyártásával a brit BAE Systems foglalkozik a legnagyobb léptékben. Jelenleg az évi 22 milliárd dolláros forgalmukkal a világon ők a harmadik legnagyobb hadiipari vállalat. Csak az M113 páncélozott személyszállítóikból eddig mintegy 80 ezer készült, a Challenger 2 tankjaikból pedig az Egyesült Királyság hadseregében majdnem 400 szolgál. Legnagyobb felvásárlójuk az Egyesült Államok, de a fontos vevőik között szerepel Szaúd-Arábia, Németország, Franciaország és India is.
Bár a csoport elnöke, Roger Carr sokáig részt vett a brexit kampányban és igyekezett elérni, hogy az Egyesült Királyság bent maradjon az EU-ban, most már azt mondja: az ő üzletükre nem lesz komoly hatással a kilépés.
A mamutvállalat egyébként sokáig legalább olyan híres volt a gépeiről, mint a korrupciós ügyeiről. 2008-ban odáig fajult a helyzet, hogy az amerikai hatóságok őrizetbe vették a vállalat két magas rangú tisztviselőjét (köztük az akkori vezérigazgatót, Mike Turnert is). A vád szerint törvénytelenül fizettek ki több tízmillió fontot szaúdi hivatalnokoknak.
De nem ők az egyetlenek, akik megégették magukat. A harci járművek harmadik legnagyobb európai gyártója, az olasz Finmeccanica volt vezérigazgatója, Giuseppe Orsi tavaly áprilisban korrupció miatt négy és fél év börtönt kapott. A jelek szerint a fejlődő országokban az iparág óriásai nehezen boldogulnak kenőpénzek nélkül: az olaszok még 2010-ben kötöttek megállapodást az indiai védelmi minisztériummal 12 helikopterre. Az 560 millió eurós adás-vételhez a jelek szerint 51 millió eurónyi vesztegetési pénz is kapcsolódott.
Azóta a római székhellyel működő Finmeccanica igyekszik megújulni: az új vezető Mauro Moretti idén januárban még a nevüket is leváltotta Leonardora (mostanában egyébként is divat történelmi figurákról elnevezni a cégeket: már van Amadaus nevű páneurópai informatikai cég is). A stratégiájukat is átkalibrálták: egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az űrhajózást érintő fejlesztésekre. Mindehhez érdemes hozzátenni: nem minden iparági óriásra jellemző a botrányos múlt. Példának okáért a francia Thales csoportnak nem voltak hasonló korrupciós ügyei.
A hadiipari elemzésekkel foglalkozó brit Defense IQ idei kimutatása szerint az iparági szereplőket egyébként jelenleg két fejlesztési irány foglalkoztatja a leginkább. A K+F pénzeket a legtöbben most az aknavédelmi rendszerekbe ölik: a páncélozott harci járműveknek Afganisztánban vagy Irakban ugyanis jellemzően a földbe rejtett rádióról is aktiválható bombák a legnagyobb ellenségei. De ugyanígy óriási érdeklődés övezi azokat a védelmi rendszereket, amelyek még azelőtt semlegesíti a lövedékeket – általában automata shotgunok segítségével -, mielőtt azok becsapódnak a járműbe. Ezt a technológiát először az izraeliek kezdték használni, ma már azonban kezd széles körben elterjedni. Például az oroszok is hasonlóakat szereltek be a legújabb T-14-es tankjaikba.
