A valutaövezet GDP-je a második negyedévben átlagosan 0,6 százalékkal emelkedett. A bővülést főleg a német gazdaság és a két év óta nem látott mértékben növekvő spanyol GDP hajtotta. A francia gazdaságot élénkülő export és beruházási tevékenység kezdi el beindítani, 2011 óta nem volt ilyen gyors az expanzió. Hollandiában 10 éves csúcson áll a GDP növekedése. Olaszországban is mutatkoznak a növekedés jelei, elemzői előrejelzések szerint az idei éves GDP elérheti az egy százalékot, amire 2010 óta nem volt példa.
Az eurózóna gazdasági élénkülése a munkanélküliség csökkenésével és az üzleti bizalom növekedésével párosul, ez utóbbi 10 éves csúcsra emelkedett. Ugyanakkor a gyorsabb GDP növekedéssel együtt járó infláció jelei egyelőre nem érzékelhetők. Az Európai Központi Bank (ECB) szerint ahogy a bérek emelkednek, előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz az inflációs nyomás. Mario Draghi, az ECB elnöke augusztus 23-án, Németországban szólal meg legközelebb a nyilvánosság előtt, ekkor kiderülhet, hogy miként vélekedik az inflációs környezetről, valamint arról, hogy szükséges-e monetáris politikai eszközökkel beavatkozni.
A nyár elején az ECB figyelmeztetett arra, hogy lassan vége a kvantitatív élénkítés időszakának, vagyis annak, hogy a központi bank kötvényvásárlásokkal pumpál pénzt a gazdaságba, hogy élénkítse azt. Jelenleg havi 60 milliárd euró plusz pénz kerül így a rendszerbe. Az EKB kormányzó tanácsa legközelebb szeptember 7-én ül össze.