Fellendülőben az acélipar

Hírek
A válság és a Kínából érkező dömpingáron behozott acél okozta hatalmas visszaesés után idén már újra látszanak a fellendülés jelei az ágazatban és a kormányzati stratégia is sokat segíthet a szektor fejlesztésében, de hurrá-optimizmusra még nincs ok - mondta el Dr. Móger Róbert az MVAE igazgatója a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) építőipar szimpóziumán. 

Bár a konferencia felszólalói pozitívan értékelték, hogy az utóbbi évek mélyrepülésének vége a hazai acéliparban is, de aggasztó, hogy Magyarország belföldi acélfelhasználásnak közel 80 százalékát még mindig külföldi importból oldja meg. Pedig a mintegy 2,7 millió tonnás éves hazai szükségletet nagyrészt itthoni gyártásban is meg lehetne oldani, hiszen a magyar acélgyártás két legjelentősebb képviselője – a dunaújvárosi ISD Dunaferr illetve az Ózdi Acél Művek – összesen 2 millió tonna acélt állít elő évente, amit még tovább lehetne növelni.

Az MVAE igazgatója azt is elmondta, hogy az elmúlt 60 év óriási acélpiaci növekedésével Európa csak mérsékelten tartott lépést. Jellemző az acélfelhasználás növekedésére, hogy a második világháború utáni újjáépítés során felhasznált acélmennyiség közel nyolcszorosára tehető jelenleg a világ éves termelése. Az unióban évente 160 milliót tonna acél gyártására kerül sor, amely a globális termelés 10 százalékát teszi ki és miközben az európai termelés alig nőtt, addig például Ázsiában jelentős kapacitás bővülésre került sor az elmúlt évtizedekben. Az európai acélgyárak számára éppen ez – a főként Ázsiából érkező dömpingáron értékesített acél – jelentette a legnagyobb kihívást az elmúlt időszakban.

A szakember elmondása szerint az unió sok esetben lassan és nem elég szigorú intézkedésekkel reagált. Jellemző, hogy míg az USA-ban néhány hónap alatt bevezettek egy 300 százalékos védővámot is, addig az unióban 6-8 hónap volt egy-egy hasonló döntés átfutása és lényegesen kevésbé drasztikus a védővám mértéke is.  Az MVAE nemzetközi szinten is támogatni szeretné a magyar acélpiac védelmét. A szervezet elsősorban a kormányzattal való szakmai együttműködéseken keresztül szeretne még hatékonyabb lobbi-erőt formálni a hazai acélgyártás érdekében az uniós döntések kapcsán is.

Borítókép: MTI/Ujvári Sándor

Ezek is érdekelhetnek

További híreink