Fellendülőben a tematikus alapok 

Hírek D. GY.
Rövid távon jól hozhatnak a tematikus alapok, hosszabb időszakban azonban alulteljesítenek – alig a tizedük éri meg a 15 évet.

A tematikus alapok részaránya a részvényalapokon belül globálisan 2,7 százalékra nőtt az elmúlt tíz évben, több mint 800 milliárd dollár kezelt vagyonnal – derül ki a Morningstar elemzéséből. A nagy felfutásuk a járvány idején történt. 2011-ben az általuk kezelt vagyon alig haladta meg a 70 milliárd dollárt, ami világszinten a részvényalapokba fektetett érték mindössze 0,8 százaléka volt.

Pandémiarali

A nevéből adódóan a tematikus alap témája szinte bármi lehet, a mesterséges intelligenciától a Z generáción, a hálózatba kötött „okostárgyakon” keresztül a fenntartható növekedésig. A lényeg, hogy a „nagy képet” tartják szem előtt ezek az eszközök. Általában a hosszabb távú jövőt meghatározó trendeket keresnek, kilátásaikat a gazdasági bővülés strukturális mozgatórugóinak a változása teszi vonzóvá. Népszerűségüket is ez indokolja – a jövőbe fektetni mindig vonzó sztori volt. Ez ugyanakkor gyengeség is lehet. Nemrég kimutatták, hogy az amerikai tematikus ETF-ek nagy részét sajnálatos módon pont akkor indították, amikor az adott téma már lecsengőben volt – már ha az árfolyamok által tükrözött lelkesedést nézzük. Ennek következtében a megalapításuktól számított első öt esztendőben éves átlagban 4 százalékkal teljesítettek rosszabbul, mint a piaci középérték. A járvány azonban ebben is változást hozott. A Morningstar elemzése alapján a tematikus alapok több mint fele túlteljesítette a részvényindexek hozamát a 2021 végét megelőző három esztendőben. Ötéves távon azonban sokkal borúsabb a kép: mindössze 39 százalékuk tudta megverni az indexeket. Tizenöt éves időhorizonton pedig azt látjuk, hogy több mint háromnegyedük be is zárt, s mindössze a tizedük maradt nyitva és teljesített jobban, mint a benchmarkok. A Morningstar szerint ennek hátterében részben az is állhat, hogy ezek az – általában aktívan kezelt – alapok magasabb díjakat számolnak fel, ami növeli a velük szemben támasztott hozamelvárásokat.

Megjöttek az ETF-ek

Az első ilyen alapot egyébként meglehetősen régen, 1948-ban alapították. Ez volt a chicagói székhelyű The Television Fund, amely a televízió gyors fejlődését váltotta (nem is olyan) aprópénzre. Akkoriban mindössze egymillió tévékészülék üzemelt az Egyesült Államokban, s a színes tévének még híre sem volt. Az alap 1950-ben más elektronikai cikkekkel is kibővítette témáját, majd pár évvel az 1970-es újabb bővítést követően bezárt. Az 1990-es években ismét fellendült ez a fajta befektetési mód az internetre fókuszált alapokkal, s a 2000-es esztendőkben az ETF-ek megjelenése újabb lökést adott a szektornak. A Morningstar összesítése szerint tavaly 589 ilyen alapot indítottak a 2020-ban startolt 271 után. Az elemzőcég összesen 1952 ilyen befektetési formát számlált össze.

Európa hasít

Az általuk kezelt vagyon 2020–21-ben megháromszorozódott. A tőkebeáramlás a múlt év első negyedének a végét követően lelassult. A legnagyobb növekedést ez a szegmens Európában érte el. Az öreg kontinensen indított alapok részaránya 2002-ben még csak 15 százalékos volt, 2022-re 55 százalékosra nőtt. Az amerikai alapok piaci részesedése ugyanakkor 51-ről 21 százalékosra mérséklődött. A legnagyobb piaci szereplő a svájci Pictet Asset Management 66 milliárd dolláros kezelt vagyonnal, a második az amerikai BlackRock.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink