Budapesten már az Árpád híd pesti hídfőjénél lévő két nagy toronyház is vitákat, érzelmeket kavart, vissza is vették az engedélyezett magasságukat. Pedig Bécsben vagy Varsóban is számos kisebb felhőkarcoló nőtt ki a földből. A 120 méteres magasház építése jövőre kezdődhet, azonban az új építészeti koncepció körül máris forrnak a szakmai viták, és az emberek többségének is van pro-kontra véleménye. (Az új negyedbe körülbelül 2500-3000 lakást, irodaházakat, egy szállodát, illetve kereskedelmi egységeket terveznek. Összesen körülbelül napi 30 ezer főre számítanak, akiket az új komplexumoknak ki kell szolgálniuk.)
Szakmai körökben ismert, hogy a Budapart projektben lakó- és irodakomplexum épül a Kopaszi-gát északnyugati részén. Az összesen 350 milliárd forintos óriásberuházás a tervek szerint nagyjából 8-10 év múlva fejeződik be. A közvéleményt viszont megosztja a főváros első felhőkarcolója – még akkor is, ha a 120 méteres, 33 emeletes ház nemzetközi értelemben azért nem tekinthető felhőkarcolónak.
Összehasonlításul: a Parlament és a Bazilika épülete 96-96 méter magas, a SOTE 23 emeletes tornya 88, az Árpád hídnál lévő új magasházak viszont csak 62-63 méteresek – igaz ezek már azért, mert az akkori építészeti szabályozók nem engedték meg az eredetileg jóval magasabbra tervezett tornyok felépítését.
Ez ügyben már lakossági fórumot ia tartottak Gajárszki Áron LMP-s képviselő moderálásával. A beszélgetésben részt vett Takács Viktor, Újbuda főépítésze, valamint Bardóczy Sándor tájépítész. A részt vevők egyetértettek abban, hogy a városfejlesztési beruházás legérzékenyebb pontja a magasház felépítése, aminek a megítélése jelenleg szinte csak érzelmi alapon történik. Takács azt is mondta, hogy a budai felhőkarcoló nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedő a maga körülbelül 33 emelet magasságával.
Amerikában az 1880-as években terjedt el a kifejezés, és bár a XX. század elején még a 15-20 emeletes házakat is így hívták, ma már csak 40-50 emelet felett nevezik a nemzetközi szakemberek az épületeket felhőkarcolóknak, a többi csupán valóban csak magasház.
Bardóczy Sándor tájépítész szerint ezeknek a megvalósulása szintén vitát eredményezett valamennyi nagyvárosban. A szakember emlékezetett arra, hogy Párizsban a Tour Maine-Montparnasse (210 méter magas irodaház) szintén heves érzelmeket váltott ki a franciák körében a 70-es években, mint ahogy az Eiffel-torony megépítése is a 19. század végén.
Takács Viktor, Újbuda főépítésze szerint az új beruházás a tervezett magasházzal együtt jól fog funkcionálni a kerületben, illetve a főváros szerkezetében. Emlékeztetett a Kopaszi-gát korábbi rendbetételére is, amely jó példával szolgál, és bizonyítja, hogy egy magánbefektetés hosszú távon számos pozitív hozadékkal szolgálhat a közösség számára. Ezt továbbra is ki akarja használni az új városfejlesztési koncepció, hogy meg kívánják őrizni a környék zöld parkjait is.
A magasház felépítésének az engedélyezéséről a kerülettel és a fővárossal közösen már döntöttek is. A munkálatok jövőre kezdődnek, a 120 méteres épületet körülbelül két és fél év alatt építenék fel.
