Kovács Zsolt jelezte: az állami jelenlét stabilitást ad, gyors és hatékony párbeszédet biztosít, egyúttal egységes érdekképviseletet tesz lehetővé. Emellett hatékonnyá teszi az oktatást, a szektorban azért kell a magyar érdekeket is képviselni, hogy „a magyar értékeket is képviselni lehessen.”
Elismerte, hogy extraadót fizetnek a biztosítók, de az államnak, a költségvetésnek szüksége van erre az összegre. Arról is szólt, hogy a biztosításközvetítők számára a legnagyobb gond nem a szomszédban zajló háború, illetve az infláció, hanem az, hogy elöregszik a szakma. Ebben az évben 30 éves a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ), a hétfői jubileumi, XVIII. Biztosításszakmai konferencián Sebestyén László elnök a szakma legfőbb gondja közé sorolta a meglévő ügyfelek megtartását, az ügyfélélmény növelését, a digitalizációt, a termékkínálat-bővítést, az utódlást és az alkuszok képzését. Ezek a következő 30 év legnagyobb kihívásai az alkusz szakma számára.
Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója rámutatott: a magyar biztosítási piac minden szereplője jól vizsgázott a járvány idején. Jelezte: továbbra is hatékony felügyeleti munkát folytatnak majd, de azt is igérte, hogy folyamatosan kommunikálnak a szakmával, és az MNB együttműködési megállapodást kíván kötni a szövetséggel. Sebestyén László szerint publikus stratégiai megállapodásról lesz szó, amely mérföldkő a szervezet életében.
Molnár Szebasztián Ferenc, az MNB osztályvezetője az aszályt nevezte az idei egyik legfontosabb eseménynek, a biztosítási szakmát érintő tényezőnek, amely hatott az alkuszok tevékenységére is. Az itthoni összesen 4 millió hektárból csupán 683 ezer hektár termőterületet biztosítottak a gazdák 9600-at meghaladó biztosítási szerződéssel. Tavaly a mezőgazdasági biztosítások 22 milliárd forint díjbevételt hoztak. A teljes magyar biztosítási piac idén az első félévben 785 milliárd forint díjbevételt ért el, ami jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit, többek között annak köszönhetően, hogy az év eleji állami kifizetések részben a biztosítási piacon csapódtak le. A negatív hatások között a kárinflációt említette, amely már 2020 óta egyre erőteljesebben érinti a piacot. Molnár Szebasztián Ferenc ismertette az MNB közvetítői informatikai elvárásait. Az adatvagyon biztonsága, védelme kiemelten fontos a jegybank számára, de az adatszolgáltatások kockázatainak szűrését, csökkentését is kiemelten kezelik. A jegybank a prudens közvetítők tevékenységét kiemelten támogatja – jelezte az MNB osztályvezetője. A jutalékbevételek viszont csaknem 104 milliárd forintra emelkedtek tavaly a piacon. A bővülésnek az élet ág volt a motorja, így nőtt az aránya az alkuszok bevételeiben. Ugyanakkor élet ágon tovább kell bővíteni, az alkuszok aránya ugyanis kicsi az életbiztosítások értékesítésében. Emellett – meglepően – csökkent az elektronikus értékesítés aránya a pandémia idején, és számos terméknél még nagyon alacsony az arányuk.
Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke az elmúlt 20-30 évtől beszélt előadásában. 1992-ben 14 tagbiztosítója volt a piacnak, a Hungária és az ÁB Aegon a biztosítási piac háromnegyedét uralta. 30 év alatt 23-szorosára, 1300 milliárd forint fölé nőtt a piac díjbevétele. Óriási növekedésen és fejlődésen ment át a szakma az elmúlt 20 évben, de a GDP-ben arányát tekintve csökkent a súlya a pénzügyi szférának – jelezte Erdős Mihály szerint. Rámutatott: tavaly a biztosítók együttesen 80 milliárd forint adózás utáni nyereséget értek el, de idén 60 milliárd forint extra adót fizetnek be a központi büdzsébe – hangsúlyozta a MABISZ elnöke. Arról is szólt, hogy a biztosítók több tízmilliárd forint összegű informatikai fejlesztéseket is végrehajtottak az elmúlt években.