Falu program: kisboltok ereje

Hírek Hőnyi Gyula
Átmozgatta a hazai élelmiszerkereskedelmet a Magyar falu programban meghirdetett 45 milliárd forint keretösszeg, amelyre a kistelepüléseken működő boltok (mikro- és kisvállalkozások) jelentkezhettek be.

Bár az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a kisboltok szerepe a hazai élelmiszer kereskedelemben, mégis több üzletlánc (így például a Coop és a Spar) is erősíti franchise tevékenységét. Ezekben a partner programokban önálló vállalkozások egy-egy bolttal vesznek részt, átvéve a kereskedelmi lánc arculatát, know how-ját és üzletpolitikáját. A számok egyelőre azt mutatják, hogy az ilyen rendszerek sikeresek, a vásárlók szeretik ezeket az úgynevezett lakóhely közeli kényelmi boltokat, annak ellenére is, hogy árszintjük jellemzően magasabb, mint a diszkontoké, vagy a nagy alapterületű boltoké. A titok nyitja kettős: egyrészt a korábbi évtizedekben kialakult nagybevásárlások lassan a feledés homályába merülnek, kisebb kosárértékeket mutatnak a ma (egy-egy bevásárlás alkalmával) a statisztikák, cserébe viszont megnőtt a boltlátogatások száma, heti egyről 3-4-re. Magyarán ha valamire szüksége van a vásárlónak leugrik a boltba, illetve a napi friss áru beszerzése csalogatja őt a kasszához. A kényelmi boltok másik titka, hogy a vásárlók egyre kevésbé szeretik a nagy alapterületű üzleteket körbejárni, a kasszáknál sorban állni, az akciókat vadászni. Értékes idő megy el a nagy alapterületű boltokban az árubeszerzése. Ezt az időt pedig a kisboltban (ha kicsit drágábban is), de meg lehet spórolni.

Ugyanakkor az elmúlt évtizedek során a nagy bevásárlóközpontok kialakulásával, a nagy alapterületű boltok hálózatának országos lefedettségeivel több száz kistelepülés veszítette el élelmiszerboltját és 2000-nél is több településen az okafogyottság miatt a boltosok nem fejlesztették üzleteiket, azok műszaki állapota leromlott, kínálat pedig erőteljesen lecsökkent. A kisboltok fenntartása nem volt rentábilis, a falvakban élő vásárlók is jellemzően a távolabbi nagy alapterületű boltokban szerezték be a szükséges árut. Csakhogy a fent említett vásárlói szemléletváltozás ismét igényt teremtett a helyi boltok (újra)nyitására, ráncfelvarrására, a kínálat bővítésére.

Ezen igények teljesülését támogatja a kormányzat Magyar falu program keretében pályázható kisboltfejlesztési kerete, amely 45 milliárd forint. Ezen program keretében eddig 1450 kisbolt újult meg, és ha a vállalkozások önerejét is hozzászámoljuk, akkor ez mintegy 50 milliárd forint fejlesztési értéket jelent. A pályázati kiírás az üzletek hosszú távú fenntarthatóságát is segítette, a pályázók vállalhattak akár postapartneri szolgáltatást, vagy például vény nélkül kapható gyógyszereket értékesíthettek. A pályázatban a fejlesztési összeg 80 százalékát a kormány biztosította, egy pályázó maximum 60 millió forint támogatást igényelhetett.

Ilyen opciókkal megéri kisboltot fejleszteni, kérdés persze, hogy ezek az egységek önállóan képesek-e megállni a lábukon, tekintettel arra, hogy most jelentősen elszálltak az energia árak. Itt jönnek képbe az élelmiszer láncok, amelyek szívesen látják a saját rendszerükben ezeket az úgynevezett mezítlábas üzleteket. Ráadásul nagy előnyük, hogy egyes termékeket (beszerzési társaságokról lévén szó) kedvezményesen tudnak átadni a boltoknak. Így win-win alapon újulhat meg a bolt, hiszen jól jár vele a kistelepülési vásárló és jól jár a nagyobb árréstömeggel a kisboltos is. Valahol a két tényező egyensúlyában rejlik a felújított kisbolt hosszútávú fenntarthatósága.

Nagy kérdés azonban, hogy középtávon a keménydiszkontok mennyire szeretnének „behatolni” a vidék kiskereskedelmi életébe. Ma az Aldi és a Lidl, de ide sorolható a Penny is jellemzően a városokban, kisvárosokban épít lakóhely közeli üzleteket, a nagyobb lélekszámú településeken akár kettőt, hármat is. Viszont a falvakban nem jellemző a jelenlétük és egyes elemzések szerint az üzletpolitikájuk itthon nem is mutat afelé, hogy a falvakban nyerjenek teret. Ám ténykérdés, hogy Ausztriában, vagy Németországban nem áll távol ezektől a láncoktól a falvakban való jelenlét, jóllehet ezeken a területeken a vásárlóerő alsóhangon a kétszerese az itteninek.

Ettől függetlenül a falu programban megújult kisboltok nem csak a helyieket érdeklődését keltette fel, hanem a teljes élelmiszer kereskedelemnek megmozgatta a fantáziáját, és borítékolható, hogy a kisboltokat a program visszahelyezi a kereskedelmi térképre.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink