Fábián Gergely az előadásában kiemelte, hogy Magyarország 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét 2030-ig, 2050-ig pedig eléri a klímasemlegességet. Megállapította, hogy ebben és a növekvő igények kielégítésében jelentős szerep hárul a karbonmentes villamosenergia kiterjedt használatára és a fenntartható akkumulátorokra is. Fábián Gergely rávilágított arra, hogy az orosz-ukrán háború okozta energiaválság előtérbe helyezte az energiaszuverenitás és a megújuló energiatermelés növelésének kérdését, ehhez azonban elengedhetetlen az energia megfelelő tárolása annak érdekében, hogy az akkor legyen felhasználható, amikor és ahol a legnagyobb szükség van rá.
Kiemelte, hogy a járműipari ágazat az akkumulátor ágazattal együtt a hazai ipar 30 százalékát adhatja 2030-ra, ezért a kormány továbbra is ezt tekinti a hazai ipar húzóágazatának. Míg 2011-ben az eladott autók mindössze 0,1 százaléka volt elektromos, addig ez mára 10 százalékot, 2030-ra pedig 55 százalékot érhet el. Hozzátette, hogy az elektromobilitás elterjedésével a járműipari értékláncok átrendeződnek, így a gépjárműipar versenyképességének kulcseleme az akkumulátorgyártás, és az egész világon éles verseny folyik az ágazat legújabb beruházásainak megszerzéséért. A kormány stratégiai célja, hogy tovább erősítve a hazai gazdaság összekötő szerepét, így a nyugati autógyártók és a keleti akkumulátorgyártók Magyarországon találkozzanak. Míg ugyanis az elektromos autókat főként nyugati cégek gyártják, addig az akkumulátorokat keletiek. A világ mind a tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó vállalata keleti – tette hozzá az államtitkár. Magyarországra az elmúlt 6 évben 14,34 milliárd eurónyi közvetlen külföldi tőkebefektetés érkezett és mintegy 20.000 munkahely jött létre akkumulátoripari működő tőke befektetések eredményeként, így napjainkban Magyarország és Németország az európai akkumulátorgyártás legfőbb beruházási célpontjai. Fábián Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány határozott elvárása minden befektetővel szemben, hogy a tevékenységükkel kapcsolatos környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb szabályokat messzemenőkig tartsák be. Az államtitkár összegzésül megállapította, hogy a kormány célja egy olyan magyar akkumulátor-értéklánc létrejöttének támogatása, amely egyrészt támogatja a munkahelyek és a családok védelmét, másrészt magas magyar hozzáadott értékű szolgáltatásokra és termelésre, valamint a nemzetközi és nemzeti szereplők közös értéktermelésére épül. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium mindemellett kiemeli, hogy Magyarország a világ 4. legnagyobb akkumulátoripari hatalma lehet Kína, az Egyesült Államok és Németország után.
Borítókép: Petr Josek Snr / Reuters
