Egyre többen döntenek úgy, hogy a saját kezükbe veszik a sorsukat, pontosabban a befektetéseiket. Ennek egyik módja, hogy nyitnak egy saját kezelésű értékpapírszámlát, amelynek működési elve egészen hasonlít a bankszámláéhoz. Egyszerűnek tűnhet, ám néhány szempontot érdemes fontolóra vennünk, mielőtt belevágnánk.
Ezeket gondoljuk át, mielőtt belevágnánk
Ha értékpapírszámla nyitására szántuk el magunkat, akkor arra bankoknál vagy brókercégeknél lesz lehetőségünk. Mielőtt azonban elindulnánk számlát nyitni, érdemes alaposan utánanézni a nyitás feltételeinek, illetve átgondolni, hogy tényleg nekünk való-e ez az úgynevezett saját kezelésű befektetési megoldás.
Egy ilyen számla ugyanis teljes szabadságot ad nekünk a befektetéseink kezelése tekintetében, tehát bármikor kötetlenül vásárolhatunk rá például részvényeket, kötvényeket vagy befektetési alapokat. Ez viszont az előnyök mellett komoly kihívásokkal is jár.
Az értékpapír-kereskedés ezen módjának legnagyobb veszélye, hogy kizárólag a mi jó vagy rossz döntéseinken múlik az, hogy nyereséggel vagy veszteséggel jövünk-e ki az “üzletből”.
Az irányítás tehát teljes mértékben a mi kezünkben van, ezzel együtt viszont a felelősség is kizárólag a mi vállainkat nyomja.
A fent említett okok miatt a szakértők is azt javasolják, csak akkor vágjunk bele ebbe, ha kellő pénzügyi tudással és affinitással rendelkezünk. Fontos továbbá, hogy legyen elég időnk arra, hogy folyamatosan figyeljük az értékpapírokkal kapcsolatos híreket és ezek alapján menedzseljük befektetésünket.
Ezeken felül a jó stressztűrő-képesség sem árt, egy-egy döntés ugyanis jelentősen megemelheti majd a vérnyomásunkat és a pulzusunkat. Főleg akkor, ha merészek vagyunk, és az esetleges nyereség reményében akár még azt is megkockáztatjuk, hogy a teljes befektetett vagyonunkat elveszítjük.
A részvény az egyik legnépszerűbb – és talán a legsokoldalúbb – értékpapír, ami egy részvénytársaság által kibocsátott, tulajdonjogokat megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír. Ezt röviden úgy lehet meghatározni, hogy aki megveszi egy adott cég részvényét, az vállalati tulajdonrészhez jut.
Most pedig nézzük az Investopedia szakértőinek tippjeit a hazai és a külföldi részvényekkel kapcsolatban!
A magyar részvények előnyei és hátrányai
Egy magyar befektetőnek logikusan a hazai értékpapírok felfedezése az első lépés. Ez kezdésnek azért is különösen előnyös, mert kisebb, ezáltal átláthatóbb is a hazai piac.
Nem árt azonban tudni, hogy a magyar részvényeknek nincs akkora forgalmuk, így viszonylag nehéz továbbadni rajtuk – kivételt csak bizonyos cégek, az úgynevezett blue chip-ek képeznek: az OTP, a Telekom, a Mol és Richter.
Ha pedig az osztalékokra pályáznánk a részvényvásárlással, akkor jobb, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar cégeknél erre kevésbé láthatunk rendszeres gyakorlatot.
Persze mindettől függetlenül a magyar részvényeket igen sok hazai befektető választja. Azonban kár lenne csak a magyar piacban gondolkodni, amikor olyan sok lehetőségünk van az országhatárokon kívül is. A diverzifikációnak – vagyis a befektetés kockázatcsökkentés céljából történő felosztásának – az egyik szintje ráadásul éppen az, hogy földrajzilag is “szétszórjuk” a befektetéseinket, így nem kizárólag a hazai teljesítményektől függ majd a pénzünk sorsa.
Fotó: Pixabay
Külföldi részvények: érvek és ellenérvek
A külföldi részvénypiacoknak is egyértelműen megvannak a saját előnyei: szélesebb a kínálat, ráadásul sokkal több ágazat neves képviselői közül válogathatunk, így a diverzifikációra is jobb esélyeink vannak. Egyes külföldi értékpapírok emellett lényegesen likvidebbek is a magyar részvényeknél, és az ezekkel való kereskedés nem bonyolultabb.
További jó pont, hogy az amerikai és európai piacon is találhatunk olyan nagy múltú cégeket, amelyek hosszú idő óta, megbízhatóan és rendszeresen fizetnek osztalékot a részvényeseiknek (a szakzsargonban ezeket osztalék-bajnoknak hívják). Emellett a külföldi vállalatok között számos olyat is találhatunk, amelyek igazán fényes jövő előtt állnak, ezért a növekedési potenciál is szemet gyönyörködtető lehet.
Nem árt tudni azt sem, hogy az online külföldi számlák nyitása és számlavezetése is jellemzően olcsóbb, tehát így csökkenteni tudjuk a saját kezelésű számla költségeit.
Viszont nem feltétlenül kell külföldi számlát nyitnunk ahhoz, hogy határon túli részvényeket is megvehessünk. Ugyanis magyar forgalmazókon keresztül is vásárolhatunk külföldi részvényeket – ez a megoldás azonban némi plusz költséggel járhat.
Azonban a külföldre kacsintgatásnak is vannak árnyoldalai. A nem magyar értékpapírszámla esetén különösen oda kell figyelnünk a helyes adózásra, nehogy meggyűljön a bajunk a hatóságokkal. A külföldi szolgáltatónk ráadásul jellemzően több ezer kilométer távolságra van tőlünk, és szinte biztosan nem beszél magyarul, tehát könnyen problémákat és félreértéseket okozhatnak az esetleges nyelvi hiányosságok.
Ne álljunk meg a részvényeknél!
A diverzifikáció azonban akkor igazán hatékony, ha nem egyféle papírba, hanem különböző kockázatú eszközökbe fektetünk,
hogy még inkább csökkentsük a rizikót és kiegyenlítsük az árfolyamingadozások, a gazdasági teljesítmény és az infláció hatásait. Egy közepes kockázatú portfólióval például éves szinten akár egy átlagos 8 százalékos hozamot is érhetünk el hosszabb távon.
A fentiekből kiolvasható, hogy valójában diverzifikált portfólió kialakítása az igazán előnyös, amelyben ugyanúgy hely lehet a magyar, mint a külföldi részvényeknek. Ha azonban nem vagyunk elég felkészültek egy ilyen jellegű, összetett befektetéshez, érdemes független tanácsadó segítségét kérni, aki díj- és többletköltségektől mentesen segít nekünk megtalálni a számunkra helyes utat a befektetések világában.
(Borítókép: Pixabay)
