Folytatódott a magyar gazdaság lassulása, az első negyedévi kiugró 8,2 százalékos és a második három havi 6,5 százalék után a harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke a nyers adatok szerint 4,0 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent. Ezzel tehát 2020 tavasza után ismét negatívba fordult negyedéves alapon a kibocsátás.
Az adatok ugyanakkor nem okoztak meglepetést – mint hogyan előzetesen mi is vártuk- , a VG elemzői konszenzusa 3,9 százalékos éves növekedést jósolt, míg negyedéves alapon 1 százalékos visszaesést. A gazdaság fékezése ezzel együtt talán nem lesz olyan ütemű, mint arra az elemzők előzetesen számítottak, ami a jövőre várható helyreállás szempontjából sem mindegy.
Bár a részletes adatok később közli a KSH, annyit azonban elárult, hogy a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős. A növekedést ugyanakkor fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése.