Az amerikai vakcina az eddig ismert oltóanyagoktól eltérőn más technológiára alapul, nem az izomsejtekre bízza, hanem mesterségesen végzi el a fehérjeszintézist, ahogy korábban Falus András immunológus elmagyarázta. Előnye az mRNS vakcinákhoz képest, hogy nem kell alacsony hőmérsékleten tárolni, így könnyebben kezelhető.
Októberben már benyújtották a kérelmet az Egyesült Királyságban is, Indonézia pedig elsőként hagyta jóvá az alkalmazását.
Az Európai Unió a nyár folyamán már előzetesen megállapodott az amerikai gyártóval 200 millió adag leszállításáról 2023-ig – amennyiben az európai gyógyszerhatóság zöld utat ad a terméknek.
A Novavax klinikai vizsgálatai szerint a vakcina 90.4 százalék hatékonyságú. A tesztelésre az Egyesült Államokban és Mexikóban került sor, ahol kimutatták, hogy a mérsékelt és súlyos megbetegedésekkel szemben 100 százalékos védelmet nyújt ez az oltóanyag. Ugyanakkor az amerikai vakcina 91 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a magas kockázati csoportba tartozók körében is, tehát az alapbetegségben szenvedőknél és az időseknél is jól alkalmazható. A mintegy 30 ezer ember bevonásával végzett vizsgálatok alapján kijelenthető az is, a Novawax nagyjából 93 százalékos hatékonysággal véd a gyorsan terjedő brit és az indiai mutánssal szemben, írta még júniusban a Reuters.
A Novavax vakcina alkalmazást jól viselték a tesztalanyok, enyhe mellékhatásokról, fejfájásról, fáradtságól, izomfájdalomról számoltak be.
A résztvevők kis része jelzett csak súlyosnak minősített mellékhatásokat.
Az amerikai vállalat 2021 harmadik negyedévének végére havi 100 millió adagot, 2021 negyedik negyedévében pedig havi 150 millió adagot előállítását ígérte, kérdés, hogy valóban képes lesz-e teljesíteni a vállalást. Illetve csatlakoztak a szegény országokat támogató COVAX programhoz, és 110 millió adagot ajánlottak fel adományként.
(Borítókép: Artur Widak/NurPhoto / Getty Images)
